Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei
254 A FÉLMÚLT 254 hatállyal látott napvilágot. A vagyonelkobzás feltételeit hivatott kiegészíteni. Ezeket az 1. § tartalmazza. A nemzetiségi hovatartozás megállapításakor ezúttal is a családi érintkezésben használt nyelv volt a mérvadó, továbbá valamely magyar vagy német politikai párthoz való tartozás 1938. szeptember 29. után, illetve az 1929 után végzett népszámlálások valamelyike alkalmával bevallott nemzetiség. Némi enyhülést jelentett az SZNT Elnökségének 1965. január 23-i 17. számú határozata, a titkos jelleg megszüntetése után (1965. február 23.). Lehetővé tette, hogy a hatóságok méltánylást érdemlő esetekben megszüntessék a családi házak konfiskációját. A magyar nemzetiségű lakosok esetében az említett rendelet még meghagyta az 50 hektár alatti mezőgazdasági ingatlant. A február 27-i 4. számú rendeletet természetesen hatályban hagyta. E jogszabály rendelkezéseit tovább szigorította az SZNT 1946. május 14-i 64. számú rendelete 35 3; amelynek I. cikkelye szerint azonnali hatállyal és térítés nélkül el kellett kobozni minden német és magyar nemzetiségű személy mezőgazdasági ingatlanát, tekintet nélkül annak állampolgárságára, továbbá a szlovák és a cseh nemzet, valamint a Csehszlovák Köztársaság ellenségeinek mezőgazdasági vagyonát, tekintet nélkül azok nemzetiségére és állampolgárságára. Ez, az 1946. május 28-án hatályba lépett jogszabály a magyar nemzetiségű személyek esetében már nem határozza meg a földterület nagyságát. A konfiskáció minden mezőgazdasági ingatlanra vonatkozott, amely magyar nemzetiségű személy tulajdonát képezte. A Szlovák Nemzeti Tanács 1947-ben tovább szigorította egyes rendelkezéseit. A december 19-i 89. számú rendelet I. cikkelye szerint azokat a mezőgazdasági ingatlanokat is el kellett kobozni, amelyeket a német és a magyar nemzetiségű személyek 1938. szeptember 29. után adtak el, s olyan személyek tulajdonát képezték, akiknek vagyona egyébként nem esett volna konfiskáció alá. Az új jogszabály azt is elrendelte, hogy a konfiskációs bizottság 1948. június 30-ig köteles megállapítani, kiket kell német, illetve magyar nemzetiségű személyeknek, valamint a szlovák és a cseh nemzet, illetve a Csehszlovák Köztársaság árulóinak és ellenségeinek tekinteni. Időközben szükségessé vált, hogy a nemzeti tanács vagyonelkobzással kapcsolatos rendeletei egységes szerkezetben jelenjenek meg. Ez a földművelés- és reformügyi megbízott 1947. december 24-én kelt hirdetményével történt meg, amely 1948. január 8-án 1. számmal jelent meg a nemzeti tanács hivatalos lapjában. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 104. számú, 353/ Zbierka nar. SNR, 1946. évf, 12. rész, 85.1.
