Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei
A FÉLMÚLT 249 1945. június 30-ig összesen 31 780 személy, idős és fiatal, hagyta el ily módon Szlovákia területét 34 5. A tényleges szám ellenőrizhetetlen. * Amikor nyilvánvaló lett, hogy a csehszlovák kormánynak nem sikerült elérnie a potsdami konferencián a lakosságcserén felül még mintegy 200 ezer magyar Magyarországra telepítését, a prágai kormány tovább folytatta a belső intézkedéseket. Kész tények elé akarta állítani a külföldet. Ennek érdekében adta ki Edvard Beneš 1945. szeptember 19-én a 71. számú köztársasági elnöki dekrétumot, amely közmunkára kötelezte az állampolgárságuktól megfosztott németeket és magyarokat. Hatálya a cseh történelmi tartományokra terjedt ki. Néhány kivételtől eltekintve munkaköteles volt minden német és magyar (a férfiak 14-től 60, a nők 15-től 50 éves korig), akit a 33-as elnöki alkotmánydekrétummal megfosztottak állampolgárságától 34 6. Mivel ez a dekrétum nem bizonyult elégségesnek a cél eléréséhez, Edvard Beneš október l-jén újabb jogszabályt írt alá, a hírhedt 88. számú köztársasági elnöki dekrétumot. Ennek alapján Csehszlovákiában minden férfit és nőt munkára lehetett kötelezni: a férfiakat 16-tól 55, a nőket 18-tól 45 éves korukig 34 7. Ezzel a jogszabállyal aztán gátlástalanul vissza lehetett élni. A pokol 1945. november 4-én szabadult el, amikor a Szlovák Telepítési Hivatal kiadta az ide vonatkozó irányelveket. A bennük foglalt utasítás szerint a cseh tartományokba kellett telepíteni mindazokat a mezőgazdaságban tevékenykedő személyeket, akik a 33. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétum szerint elvesztették csehszlovák állampolgárságukat* Ekkor kezdődött meg a legkönyörtelenebb, legembertelenebb magyarellenes akció, amely fizikai megsemmisítéssel fenyegette az egész csehszlovákiai magyarságot. Megindult a magyarok Csehországba deportálása. Kezdetét vette az etnikai tisztogatás. A magyar vidéket faluról falura járták a szlovák parasztok, hogy felmérjék a betelepedés lehetőségeit, kinézzenek, kiválasszanak maguknak egyegy házat, és elősegítsék a magyarok kitelepítését, elfoglalják a magyar birtokokat. Akadtak köztük persze olyanok is, akik — mikor megtudták, 345/ Jablonický, Jozef: Slovensko na prelome, Bratislava 1965,403.1. 346/ Sbírka..., 1945. évf, 32. rész. 347/ Uo, 40. rész.
