Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei
242 A FÉLMÚLT Itt említjük meg a Szlovák Nemzeti Tanács április 21-i 30. számú rendeletét is, amelynek 1. §-a szerint a törvényhozó hatalmat Szlovákia területén az SZNT gyakorolja, összhangban a Csehszlovák Köztársaság elnökével és kormányával 33 2. A Szlovák Nemzeti Tanács további fontos jogszabályt fogadott el 1945. május 15-én. Ennek a 33. számú rendeletnek az alapján ítélkeztek a népbíróságok Szlovákia területén (nem tévesztendő össze a 33. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétummal). A német és a magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottaknak a munkaviszonyból származó mindennemű jogigény nélküli elbocsátására az SZNT május 25-i 44. számú rendelete szolgált alapul. A 2. § 2. bekezdésének rendelkezése szerint a nyugalmazott német és magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottak 1945. május 31. napjával nyugdíjjogosultságukat is elvesztették. Az elbíráláskor a származás, a családi érintkezésben használt nyelv és az 1938. október 6-a után bevallott nemzetiség volt a mérvadó 33 3. A megbízhatatlan magánalkalmazottak elbocsátását a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. július 3-i 69. számú rendelete tette lehetővé. Az 1. § 1. bekezdésében kimondta, hogy a munkaadó a nemzeti bizottság hozzájárulásával, tekintet nélkül egyéb törvényes és szerződéses rendelkezésekre, azonnal megszüntetheti a munka-, a szolgálati vagy a tanulói viszonyt bármelyik államilag megbízhatatlan személlyel. Annak a megítélésében, hogy kik azok a megbízhatatlan személyek, a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. június 5-i 50. számú rendeletének 4. és 6. §-a volt az irányadó. Megbízhatatlanoknak számítottak a német és magyar nemzetiségű személyek, ha nem tudták igazolni, hogy aktívan részt vettek a Németország és Magyarország ellen folytatott harcban, vagy hogy jelentős mértékben elősegítették a Csehszlovák Köztársaság, valamint a szlovák és a cseh nemzet szabadságának visszanyerését, továbbá azok a személyek, akik bármi módon közrejátszottak a Csehszlovák Köztársaság szétverésében vagy megszállásában. A német és a magyar nemzetiséghez való tartozás megállapítása szempontjából döntő tényező volt a családi érintkezésben használt nyelv, valamely magyar vagy német politikai párthoz való tartozás 1938. október 6-a után, illetve a legutóbbi népszámláláskor bevallott nemzetiség 33 4. A hatóság tehát vissza332/ A rendelet megtalálható a Zbierka nariadení SNR 1945. évfolyamának 6. részében; Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában. In: Irodalmi Szemle, 1981/2. sz., 148—149.1.; Jablonický, Jozef: Slovensko na prelome, Bratislava 1965,28—30. 1. 333/ Zbierka nar. SNR, 1945. évf., 9. rész, 55. 1. 334/ Uo, 13. rész, 116. L; 10. rész, 67.1.
