Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 1. A csehszlovák állam újjászületése
232 A FÉLMÚLT lásának, tehát hogy a Szlovákiát érintő ügyekben a szlovák képviselőket ne lehessen leszavazni. Ezzel kezdetét vette a csehek és a szlovákok egyenjogúságának a megteremtése. A dekrétum 3. cikkelye szerint egyébként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjaira az Alkotmánylevél rendelkezései, a Nemzetgyűlés képviselőházának tagjairól szóló törvények, valamint a képviselőház ügyrendje vonatkoztak. Határozathozatalhoz az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjainak a fele kellett, és a jelenlevő képviselők háromötödének szavazata 31 0. Az Ideiglenes Nemzetgyűlést nem a közvetlen és titkos választójog alapján hozták létre, ahogy azt a 300 tagú képviselőház megválasztásának esetére az Alkotmánylevél 8. §-a előírta. A képviselőket nem közvetlenül és nem titkosan választották, hanem közvetve, delegátusok útján. Az ideiglenes törvényhozó testület faji alapon állt. Az 1945. augusztus 25-i 48. számú kormányrendelet 6. §-a szerint mind a választók, mind a delegátusok kizárólag cseh és szlovák vagy más szláv nemzetiségű állampolgárok lehettek, s 7. §-a szerint a képviselők is 31 1. Ezt a rendeletet (az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztásáról) a Csehszlovák Köztársaság kormánya az 1945. évi 47. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétum 1. cikkelyének 3. bekezdése alapján adta ki. A németek és a magyarok e rendelkezés értelmében nem választhattak és természetesen választhatók sem voltak. Mégpedig azért, mert nem voltak szlávok, s az 1945. augusztus 2-i 33. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétum 1. §-ának rendelkezése értelmében 1945. augusztus 10. napjával valamennyien elvesztették csehszlovák állampolgárságukat 31 2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés fő feladata az 1945. évi 47. számú elnöki dekrétum 2. cikkelye szerint a következő volt: 1. megerősíteni elnöki funkciójában Edvard Benešt az Alkotmánylevél 58. §-ának 5. pontja szerint; 2. megfelelő módon gyakorolni a Nemzetgyűlés feladatkörét az Alkotmánylevél és más törvények szerint; az alkotmányt azonban csak akkor változtathatja meg, ha az feltétlenül szükséges 31 3. A Nemzetgyűlésnek az volt a legnagyobb tette, hogy jóváhagyta a köztársasági elnöki dekrétumokat, mégpedig mindazokat, amelyeket Edvard Beneš a háború idején s az 1945 májusa és októbere közti időszakban 310/ Sbírka..., 1945. évf., 23. rész, 79.1. 311/ Az 1945. augusztus 25-i 48. sz. kormányrendelet 6. és 7. §-a. — Sbírka..., 1945. évf., 23. rész, 81.1. 312 J Sbírka..., 1945. évf, 17. rész, 57.1.
