Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
V. A csehszlovák állam felbomlása - 5. A bécsi döntés
210 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM FELBOMLÁSA az 1930. évi állapothoz képest 151 901 fővel csökkent, a magyaré viszont 233 281 személlyel emelkedett. A csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az állami főhatalom változása előtt és után — csehszlovák források szerint — majd 100 000 csehszlovák nemzetiségű lakos távozott önként és természetszerűen a magyar katonai közigazgatás alatt álló területről, illetve kényszerült elhagyni e területet 25 5: elsősorban katonák, csendőrök, rendőrök, vámőrök, vasutasok, postai alkalmazottak, jegyzők, adóhivatali tisztviselők, egészségügyi, közoktatási, közigazgatási, igazságügyi s egyéb állami és közalkalmazottak, valamint a földbirtokreform keretében földhöz jutott telepesek. További természetszerű apadás azzal következett be, hogy sok-sok ingatag magyar, aki az 1930. évi népszámláláskor megtagadta nemzetiségét, újból magyarnak vallotta magát. A magyar anyanyelvű zsidó nemzetiségű személyek, az izraelita szlovákok, a hontalanok és más nemzetiségek köréhez tartozó lakosok tömege ugyancsak ismét a magyart vallotta anyanyelvének. Az első köztársaság területe „München", majd a bécsi döntés és a lengyel területi követelések kielégítése után — csehszlovák forrás szerint — összesen 41 098 négyzetkilométerrel lett kisebb, népessége pedig 4 879 000 fővel kevesebb (5. ábra). A megmaradt 99 395 négyzetkilométernyi államterületen 10 millió lakos élt (a cseh tartományokban kb. 200 000 német, Szlovákiában majd 100 000 magyar) 25 6. A trianoni békeszerződés diktátum volt. Lényegében a bécsi döntés is 25 7. A népek legelemibb jogát, hogy saját sorsukról maguk dönthessenek, egyik esetben sem vették figyelembe. A nemzeti kisebbségeket sem kérdezték meg, hogy hová akarnak tartozni. E jog megtagadása mérhetetlenül súlyos következményekkel járt. Ezeket pedig a terület népének kellett elviselnie. 255/ A magyar honvédség elöl kb. 81 0C0 személy költözött át Szlovákia területére. Más becslés szerint mintegy 100 000 cseh és szlovák kolonista, köztisztviselő családtagjaival együtt hagyta el, illetve kényszerült elhagyni a „megszállt" területet. — Vö.: Zprávy Štátneho plánovacieho a štatistického úradu, Bratislava 1946, 1. évf., 101. L; Vietor, Martin: Dejiny okupácie južného Slovenska (1938—1945), Bratislava, Slovenská akadémia vied 1968,42.1. 256/ Vö.: Dejiny..., 431.1. 257/ Az 1938. november 2-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezéseit az 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződés I. cikkelyének 4/a pontja semmisnek és érvénytelennek jelenti ki („The decisions of the Vienna Award of November 2, 1938, are declared null and void."). A Magyarországgal megkötött békeszerződést a törvénytárban 192/1947 Zb. számmal publikálták. — Sbírka.., 1947. évf, 91. rész, 965.1.
