Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

V. A csehszlovák állam felbomlása - 4. A müncheni egyezmény és következményei

A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM FELBOMLÁSA 201 tek megszilárdítani, túl későn láttak napvilágot, s hiányzott belőlük az őszinteség. Állandó vita tárgyát képezte a népek természetes jogainak elismerése. A csehszlovák kormány hajthatatlan maradt. A vezető politikusok nem voltak hajlandók a nemzetiségi kérdést a kor követelményei szerint megoldani, s politikai rövidlátásuk következtében nem is volt köszönet a munkájukban. A kisebbségi kérdés megoldatlansága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákia a külpolitika terén eléggé elszigetelődött, belpolitikai szempontból pedig destabilizálódott. A sorsa megpecsételődött. Európában már nem lehetett elhárítani a sorra bekövetkező eseményeket, amelyek emberéletben és anyagi javakban egyaránt rengeteg felesleges áldozatot követeltek minden nemzettől. 4. A müncheni egyezmény és következményei Az 1938-as esztendő történelmi év volt Csehszlovákia történetében. A politikai helyzet úgy alakult, hogy szeptember 23-án a kormány mozgósítást rendelt el. A helyzet olyannyira kiéleződött, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország képviselői szeptember 29-én összejöttek Münchenben, hogy megakadályozzák a háború kitörését. Ez rövid időre sikerült is, ezért azonban nagyon nagy árat kellett fizetnie Európának, s különösen Csehszlovákiának. Németország 1938. március 12-én megszállta Ausztriát. Az Anschlussszal felbillent Közép-Európa egyensúlya. Franciaország és a kisantant helyzete meggyengült. Csehszlovákia nehéz, sőt veszélyes helyzetbe került: léte, az állam egysége és függetlensége forgott kockán. A nemzetiségi kérdést nem sikerült megoldani. A húsz éve fennálló Csehszlovákia sorsát végül is a nemzetközi események döntötték el. A négyhatalmi konferencia tehát 1938. szeptember 29-én ült össze Münchenben. A szeptember 30-án hajnali 2 óra előtt aláírt „müncheni egyezmény" megpecsételte a csehszlovák állam sorsát. A vajúdó nemzetiségi kérdést a lehető legradikálisabb módon oldotta meg. Jelentős területeket ítélt oda Németországnak. Az új határ 30—50 kilométernyire közelítette meg Prágát. Az egyezményhez „Függelék az egyezményhez" címmel pótnyilatkozatot csatoltak, amelyben Nagy-Britannia és Franciaország kormánya szavatolja a csehszlovák állam új határait. A második bekezdés szerint ehhez Németor-