Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
IV. Nemzetiséi iskolák - 9. Egyetemek és főiskolák
184 NEMZETISÉGI ISKOLÁK Iparos továbbképző iskolá k 1232 9 121497 2151 45 98 252 Csehszlovákia 2159 12 222509 5676 77 201 742 9. Egyetemek és főiskolák Szlovákiában az 1921/1922-es tanévben csupán a pozsonyi Comenius Tudományegyetem 21 3 működött 3 (jog-, orvos- és bölcsészettudományi) karral, valamint a kassai magyar tanítási nyelvű jogakadémia 21 4. A hallgatók száma 213/ Az államfordulat előtti pozsonyi egyetem, az Erzsébet Tudományegyetem az 1912: XXXVI.tc. alapján jött létre. Működését az 1514A915-ÖS tanévben kezdte meg, s 1919 tavaszán megszűnt létezni Pozsonyban. A volt magyar egyetem helyett az 1919. június 27-i 375. sz. törvény alapján Pozsonyban új egyetemet alapítottak. Tanítási nyelve az említett törvény szerint a cseh és a szlovál: volt. Négy karából az 1921/22-es tanévben még csak három működött. Elnevezését (Univerzita Komenského) az 1919. november 11-i 595. sz. kormányrendelettel állapították meg. Két évtized után, 1940-ben a „Slovenská univerzita v Bratislave" nevet kapta. Latin nyelvű elnevezése — a törvény szerint — így hangzott: „Universitas Siovaca Istropolitana". A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 88. sz. rendeletével módosította az önálló szlovák állam 1940. évi 168. sz. törvényét, és az egyetem nevét szó szerint ekképp változtatta meg: „Slovenská univerzita v Bratislave", latinul: „Universitas Siovaca Bratislavensis". Eredeti nevét csak az 1954. évi 49. sz. rendelettel kapta vissza. — Vö.: Školstvo na Slovensku, Školy, žiaci, učitelia v šk. r. 1918/19—1947/48. Publikácie Slovenského plánovacieho úradu, Sv. 9., Bratislava 1949.; Sbírka.., LXXIX. rész, 513. L; LXXVI. rész, 850.1.; 1920. évf, 14. rész; Slovenský zákonník, 1940. évf, 33. rész, 260.1.; Sbierka nariadení SNR, 1945. évf, 15. rész, 134.1. 214/ A történelmi Magyarországon az 1777. évi Ratio Educationis alapján jöttek létre a királyi akadémiák. Hallgatóik tovább folytathatták tanulmányaikat az akadémia szintén kétéves jogi tanszakán vagy az egyetem valamelyik karán. A kassai jogakadámia egyike volt annak a háromnak, amelyet a mai Szlovákia területén létesítettek (Kassa, Pozsony, Eperjes). A pozsonyi és a kassai akadémia 1777-ben az elsők között alakult meg. A pozsonyit eredetileg Nagyszombatban hozták létre mindjárt azután, hogy a Pázmány Péter alapította egyetemet Budára költöztették. Néhány éves működése után az akadémiát áthelyezték Pozsonyba. A volt Klarissza-kolostor épületéből 1850. október elején költözött át a Nagy-Káptalan utca 1. számú házba. Itt működött megszűnéséig. — Vö.: Varga Sándor A pozsonyi jogakadémia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1850—1914). Különlenyomat a Jogtörténeti Tanulmányok III. kötetéből. Budapest 1974,250.1.; Československá statistika. Svazek 17., Část textová, 47x. 1. Az eperjesi oktatási intézmény évszázados történetében a Kollégium végrehajtó bizottságának 1919. március 9-i ülése jelentett fordulópontot, amelyet Anton Štefánek tanügyi referens felhívására Bánó Árpád kollégiumi felügyelő hívott egybe. Anton Štefánek nem ellenezte, hogy a jogakadémiát Miskolcra költöztessék, ami 1919. március 19-én meg is történt—Vö.: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, Budapest 1964,115—116.1. A kassai jogakadémiát az 1921. augusztus 11-i 276. sz. kormányrendelet 4. §-ának 2 bekezdése szerint az 1921/22-es tanévvégén zárták be.
