Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 1. Az alkotmányos időszak
15 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA A kisebbségek tagjainak individuális jogait a 128. és a 130. szakaszban találjuk. Ezek szoros összefüggésben állnak az Alkotmánylevél ötödik fejezetével (állampolgári jogok és szabadságok). A kisebbségi szerződés 7—9. cikkelye ugyancsak tartalmazza őket: a 7. cikkely az egyedi, individuális jogokról, a 8. és a 9. cikkely pedig a kisebbségek kollektív jogairól szól. Az Alkotmánylevél hatodik fejezete tudatosan használja a nemzeti kisebbség, és mellőzi a nemzetiségi kisebbség fogalmat 1 3. Igaz, az Alkotmánylevél rendelkezései általában azonosak a nemzetközi szerződésben foglaltakkal, de nem mindenben. Míg a nemzetközi szerződés 8. cikkelye „etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez" („des minorités etniques... ou de langue") tartozó állampolgárokról szól, az Alkotmánylevél hatodik fejezetének 132. szakasza ,/iemzeti és nyelvi" kisebbségekről beszél 1 4. Az Alkotmánylevél nem deklarálja a nemzeti kisebbségeket mint közösségeket, viszont — ha közvetve is — elismeri azokat. Ez az idézett mondatrészekből is megállapítható. Ez a megoldás egyébként a későbbi évek folyamán sok-sok vita forrásává vált. A nemzeti kisebbségek követeléseinek megoldása még 1938-ban sem volt elérhető. Az Alkotmánylevél 128. §-ának 1. bekezdése azt rögzíti, hogy a törvény előtt minden állampolgár egyenlő, fajra, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül, és azonos polgári és politikai jogokat élvez. Ez tulajdonképpen a Saint-Germain-en-Laye-i nemzetközi szerződés 7. cikkelye 1. bekezdésének az átvétele 1^. Az állampolgári egyenlőséget — nemzetiségre, nyelvre, vallásra és fajra való tekintet nélkül — a 130. szakasz is megerősíti. Rendelkezése az 13/ A z alkotmánybizottság 192Ü. február 24-i indoklása szerint ez azért történt így, mert — úgymond — „testvéreink Szlovákiában és Kárpátalján, ugyanúgy mint a régi Magyarország más nemzetei, nagy keserűséggel vették tudomásul, hogy megtagadták tőlük a nemzet jellegét, és puszta nemzetiségként alacsonyították le őket". — Vő.: Peška, Zdeněk: Československá ústava a zákony s ní souvislé. I. kötet, 363—365. 1. 14/ A Saint-Germain-en-Laye-ben megkötött szerződés 9. cikkelyének (a 2. bekezdés első négy sora) francia nyelvű szövege: „Dans les villes et districts, ou réside une proportion considérable de ressortissants tchéco-slovaques appartenant ä des minorités ethniques, de religion ou de langue (...)". A cseh nyelvű Alkotmánylevél 132. §-ában viszont a következő szavakat találjuk: „...značný zlomek státních občanů československých náležících k menšinám náboženským, národním a jazykovým". — Sbírka..., 1921. évf., 134. rész, 2307.1.; 1920. évf., XXVI. rész, 267.!. 15/ A nemzetközi szerződés 7. cikkelyének 1. bekezdése: „Tous les ressortissants tchéco-slovaques seront égaux devant la loi et jouiront des měmes droits civils et politiques sans distinction de race, de iangage ou de religion." — Sbírka , 1921. évf., 134. rész, 2306.1.