Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

IV. Nemzetiséi iskolák - 1. Az oktatásügy alapvető jogi szabályozása

NE IZETISÉGI ISKOLÁK 141 rok az Alkotmánylevél 130. §-a (szintén a Saint-Germain-en-Laye-i kisebbségi szerződésből eredő kötelezettség) szerint nemzetiségre, vallásra és fajra való tekintet nélkül egyenlők. Az ezeknek az intézményeknek az igazgatásával és a hivatalos érintkezéssel kapcsolatos rendelkezéseket a Csehszlovákia és Ausztria között 1920. július 7-én megkötött nemzetközi szerződés (az állampolgárságról és a nemzetiségek védelméről) 17. cikkelye foglalja magába

1 . A speciális jogszabályok sorát az 1919. április 3-i 189. számú törvény nyitja meg, amelyet kiegészített az 1920. április 9-i 295. számú törvény (a nemzeti iskolákról és az oktatási magánintézetekről). Az 1920. április 9-i 292. számú törvény szabályozta az oktatási és a népművelési minisztérium hatáskörét. A tanulók nemzeti hovatartozásáról az 1905. november 27-i 4. (ex 1906) számú morvaországi tartományi törvény 20. §-ának 2. bekezdése rendelkezett, amely mint lex Perek ment át a köztudatba. A tanítási nyelvvel kapcsolatos rendelkezést a csehszlovák jogrend a községi iskolákról szóló 1869. május 14-i 62. számú birodalmi törvényből (6. §, 31. §) vette át, amelyet az 1883. május 2-i 53. számú törvény egészített ki. Ezt a törvényt módosította az 1919. április 3-i 189. számú, valamint az 1920. április 9-i 295. számú törvény. Az 1919. évi 189. számú törvény, amelyet még 187/ Az 1918. évi 11. számú törvény alapján az 1869. évi 62. sz. birodalmi törvény (a községi iskolákról) és az ezt módosító 1883. évi 53. sz. törvény, az 1873. február 24-i törvény (az iskolák felügyeletéről) és az ezt módosító 1890. június 24-i törvény, amely a Cseh Királyság területén volt hatályban (a cseh tartományi törvény 1873. évi 17. sz. és az 1890. évi 46. sz.), az 1905. november 27-i törvény (4/1906. sz. morvaországi tartományi törvény), amely a morva őrgrófság területén és a sziléziai morva területeken volt hatályban s amely módosítja az 1870. január 12-i 3. sz. törvényt (az oktatási hivatalok nemzetiségi felosztásáról és az 1870. január 24-i 17. számú törvény a községi nyilvános iskolák létesítéséről, fenntartásáról és látogatásáról); Szlovákia területén az 1868:XXXVIII.tc. (a népiskolai közoktatás tárgyában), az 1876:XXVIII.tc. (a népiskolai hatóságokról) és az 1907:XXVI.tc. (az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről) a csehszlovák jogrend szerves részévé váltak. — Vö.: Magyar Törvénytár, 1836—1868. évi törvényczikkek, Budapest 1896, 449—469. I.; 1875—1876. évi törvényczikkek, Budapest 1856, 464—473. 1.; Peška, Zdenék: Československá ústava..., II. kötet, 1704—1713.1. 188/ Vö.: Sbírka..., 1919. évf., XL. rész, 263—264. 1.; XLI. rész, 273.1.; Naše školy v prvom desaťročí Československej republiky 1918—1928, Praha, 9.1.; László Ernő: Magyar iskoláink története és fejlődése a Köztársaságban, Bratislava 1935,6.1.; Sbírka..., 1919. évf, CXXVIII. rész, 935.1.; 1922. évf., 80. rész, 1003—1007.1.; 1925. évf, 30. rész, 427—433. I.; 1920. évf, LII. rész, 612.1.; 1920. évf, 21. rész, 209—222.1.; 1937. évf, 44. rész, 809.1. 189/ 1921. márciusa 26-án hirdették ki 107. számmal.