Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Az önkormányzati testületek nyelvhasználata - Községek
A N ŕELVHASZNÁLAT 125 a törvény 3. §-a és a végrehajtási rendelet 72. cikkelye tartalmaz rendelkezést. Ezek értelmében a községek kötelesek elfogadni bármilyen nyelven készült beadványt, sőt el is kell azt intézniük. Tehát nem szabad félretenniük csupán azért, mert annak nyelve érthetetlen számukra. A jogszabályok közül azonban egyik sem kötelezi a községeket, hogy a beadványokat azok nyelvén intézzék el. Ez a kötelesség más nyelvek, tehát nem az államnyelv számára a törvény 2. §-ából következik. Ha tehát bizonyos esetekben teljesítve vannak a nyelvi törvény 2. §-ának feltételei, akkor a község köteles a beadványokat azok nyelvén elintézni. Az államnyelv számára hasonló kötelességet tartalmaz a végrehajtási rendelet 72. cikkelye 16 3, ott azonban ezen kívül a további esetek egész sorával találkozunk, amikor a község még akkor is köteles elintézni a csehszlovák nyelvű beadványokat, ha a csehszlovák nyelvű állampolgárok száma nem éri el a 20 százalékot sem. A községek és az állam közti kapcsolat alapját a nyelvi törvény 2. és 3. §-a, valamint a végrehajtási rendelet 16. és 18. cikkelye tartalmazza. Ami pedig a bíróságok és a községek kapcsolatát illeti, arról a végrehajtási rendelet 1. cikkelyének 2. bekezdése és a 78. cikkely 1. bekezdése tartalmaz rendelkezést. Tartalmukat így lehetne összefoglalni: a bíróságok a községekkel való levelezésükben kötelesek mindig az államnyelvet használni, bármilyen is azok ügyviteli nyelve, mert belső ügyintézésről, a hivatalok egymás közti érintkezéséről van szó, viszont a községek bizonyos feltételek mellett a kisebbségi nyelvet is használhatják. A községeknek az önkormányzati testületekkel való kapcsolatára, ha tartományi és járási testületekről van szó, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állami szervekkel való kapcsolatukra (az 1928. évi 229. számú kormányrendelet 10. cikkelye). Egyéb esetekben a végrehajtási rendelet 78. cikkelyének 2. bekezdése jön számításba, bár ennek a rendelkezése vitatható. Azzá tette a Ixgfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1928. március 27-i Boh.7173. számú elvi jelentőségű határozata. Az a község, amely a közigazgatási eljárás során mint ügyfél lép fel, a nyelvhasználati jog szempontjából azonos jogállással rendelkezik, mint bármely természetes vagy jogi személy 16 4. Az a község viszont, amelynek ügyviteli nyelve kisebbségi, sem a törvény 3. §-a, sem pedig a végrehajtási 163/ A község, amelynek ügyviteli nyelve kisebbségi, köteles az illetőségi bizonyítványt az első helyen csehszlovák nyelvű szöveggel kiadni, ha az illetőségi bizonyítvány annak a nyelvi kisebbségnek a tagját illeti, amely nyelv a község ügyviteli nyelve. (A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1932. december 14-i 19.818, Bohusl.adm. 10.222. sz. döntvénye.) 164/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1925. szeptember 16-i 17.136. sz. döntvénye (Bohusl. adm.4907) és 1926. október 18-i 20.695 (Bohusl.adm.5971) sz. döntvénye.
