Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 1. Az alkotmányos időszak
10 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA hogy a szlovákság elszakad a magyaroktól, a szlováklakta vidék leválik Magyarország testéről, és önálló, közös államban egyesül a történelmi cseh tartományokkal. Erre a szándékra csak abból a mondatból lehet következtetni, amellyel a szlovák nemzetet a cseh-szlovák nemzet részévé nyilvánította, illetve abból a tényből, hogy a küldöttség nem Pestre, hanem Prágába vitte a dokumentumot. A sors iróniája, hogy a szlovákság tulajdonképpen nem az önrendelkezési jog alapján vált a csehszlovák állam népének részévé — hiszen ezt egyetlen mondattal sem nyilvánította ki —, hanem csak mint a csehszlovák nemzet Magyarország területén élő ága. A cseh csapatok fokozatosan elözönlötték Magyarország északi vidékét, és idegen tisztek vezetésével meghódították a kormány számára szükségesnek vélt területeket. Előbb demarkációs vonalak meghúzásával, majd egy kevéssé szerencsés békeszerződés segítségével kialakultak Szlovákia mint közigazgatási egység határai 4. A mesterségesen életre keltett csehszlovakizmus egyértelműen segítséget jelentett a csehszlovák állam létrehozásában, a cseh imperializmus területi terjeszkedésében. A tanács a későbbiek folyamán semmiféle tevékenységet nem fejtett ki. A neki szánt feladatot teljesítette, nem volt rá többé szükség. A teljhatalmú szlovák miniszter feloszlatta. Alig három hónapig állt fenn. S mi maradt meg a deklarációból? Tulajdonképpen csak az emléke. Még az eredeti példánya is elkallódott, állítólag valahol a nyomdában 5. A prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság az utolsó ülésén, 1918. november 13-án elfogadta az ideiglenes alkotmányt 6, s megnagyobbodott testületét 4/ Szlovákia mint territórium először a XIX. század első felének szlovák nemzeti mozgalmában merült fel, de csakis a szlovák etnikai területek megjelölésére. Ugyanezt jelentette 1848—1849-ben, majd a dualizmus időszakában is. E terület határai sohasem voltak földrajzi vagy közigazgatási szempontból meghatározva. — Vö.: Arató Endre: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből, 1918—1975, Bratislava 1977,22.1. 5/ Vö.: Vávro Šrobár teljhatalmú miniszter 1919. január 8-i 6/1919/272fl919.adm./Ú.n. s zámú rendeletével megszüntette az 1918. október 30-án megalakult Szlovák Nemzeti Tanácsot is, mégpedig 1919. január 23-i hatállyal. A Mártoni Deklaráció részletes elemzését tartalmazza: Gyönyör József: Határok születtek, Pozsony 1992, 93—108.1.; Úradné noviny (Šrobár-féle). I. évf., (1919), 2. szám, 2.1. 6/ Az 1918. évi 37. sz. törvényt (ideiglenes alkotmány) 1918. november 14-én hirdették ki, s még aznap hatályba lépett. E törvényt módosította és kiegészítette az 1919. évi 138. sz. és az 1919. évi 271. sz. törvény. — Sbírka..., 1918. évf., VI. rész, 30—31.1.; 1919. évf., XXIX. rész, 179. 1.; LVIII. rész, 373—374.1.
