Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

(III) Modern idők a szem a füstös égre néz káromkodik a férfi szidja istenét A holdra vágyik épít tervez oszt szoroz s ha nem sikerült beveri az ablakot Dobálja magát gyönge testét láz veri de csak szoroz de csak szoroz úgy kell neki Miért nyüzsög miért nem nyughat mit akar mi dolga az ég tilos játékaival amíg a föld is' csupa káosz csupa vész Dühöng a férfi kergeti az istenét s a kapcsolat — a szerető a jóbarát az anyatej földhöz láncoló bánatát Modern idők viharrá válik a zene mert nincs szelíd harmónia csak rém-rege Tűz és cián kenyér fegyver vér és virág s a virágok között a lüktető világ 86