Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

4/3/3/1 Ez a kert senki ismerős bokrai közt a vérbő fű cikázik Ez a kert honnan ismerős kerülte volna keserülte volna Ahányszor az a kert elékerült ahányszor az a bokor felborult Képzelete húrja elszakad azt a kertet soha elpihenni Pihenőkert ki is volt mi volt honnan is jött hová ment mit akart A kert mögött a város útjai elindul visszafordul kiütött fej A villamos megáll merev az arca a veze féke félig villa mos A kert mögött a szénné dermedt varjak indulata be kéne fűteni Ez a kert körülmetélt bokrai vérkeringése meg-megszakadó A padokkal be kéne gyújtani de húrja elszakad így meg se mozdul Visszafelé az út hiánytalan a villamos már meg sem áll befordul A lift nem működik a kulcsa tört ajtózár nem nyit 185