Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

Roppan a rozzant zsúptető Viszi a port tépi a fát Gyökerestül robbantja szét A százados harmóniát Falvak nyugalmas életét Holtbiztos parasztsorsokat Lendít ki vének vágyait Keresztezi sújt fojtogat S indítja sorsok százait Ezreit százszor ezreit Világgá Kassa Ostrava Határvidék cseh morva föld Mintha egy világ omlana Rohan e földön fut kering Hová nem jutott még e nép Hol nincs belőle merre nem Osztódik a Duna-vidék És dühöng a szél küszködik Egymással mint két összemart Halálra csókolt szerető Múlt és jövő és dúl a harc Míg el nem dől véglegesen S nem terem új harmóniát Süvít a Duna menti szél Alakul benne a világ '275