Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

4/1/3/1 évei röpülnek mint a sárga keselyűk mikor a csönd szövege dobban egyet a szőrös Ézsau visszatért az atyai házhoz körbenálló mozdulat csoportos élvezet tengerek hideg mellén matrózok vad énekét mikor a kiköpött mesék két végtelen éjszaka közt egy szűk mezsgyéjű nappal hegedű-perc tű-szövetét tudok egy dalról egy különleges dalról megint a sejt-csomag elejtett állomás szemaforok zöld és piros nyálat köpnek a szemükbe a perc csöve fekete áram reflektor-hamu ó költők ha nem tudtok reflektorok lenni por és samot téglatercs röpítő alkalom az éjszaka ágbogán a hold hegedűszögek szilfa-metszetek gyomra tarhonyák Tátráit áhítozza kirakat-metszet tű-menet egytől egyig olajjal szagtalanított művirágok mikor a perc szövete dobban egyet az ég gyémántrepedéseiből felhők vakolata potyog mikor a felmetszett herék negyvennégy szégyen ég gúnyosan vigyorog a hold le az égről dalol az emberfaj örök szégyenéről 139