Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

2/4/2/3 Bűnös fekete szombat-éjszakák a kiskertekben zúg az orgona A város fölött ciklámen a hold mint koraszülött gyermek mosolya Bűnös termékeny szombat éjszakák a város fölött ciklámen a hold A csillagász az eget kémleli mit neki hold ciklámen orgona A számokat dajkálja keveri rémlik neki a gyermek mosolya De építi a végtelen utat a hold felé számokból képletekből Bűvös termékeny szombat éjszakák a romantika végül mind hamis A hold az égen mint az orgona s már józanul szemlélem magam is Hogy benne foglaltatik a világ a kert s a koraszülött gyermekek 117