Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

2/4/1/1 Este zsírlámpa ég besüt a holdvilág is az ablakon s hajnalban csattog ezer madár Ez itt a falu csöndje ludak az út porában s messze az oszlopok közt táguló láthatár Tudom én jól hogy élnek itt is hogy kell az ember s ahogy jöttem hát mégis mi köt engem ide Gondoltam régi nóták tovatűnt zöld szerelmek Sajnállak én te áldott idill de mit tegyek Minket a lárma izgat Próbáljuk elviselni a kor e hangos század zakatoló világát Rakéták forradalmak — el kéne már dalolni ezt is a gép a gyárak zajos romantikáját Hajnalban konda ébreszt Én a porba tiportam emlékeim világát födetlen fővel járok Emelkedünk: az álmok tűnnek s a láthatáron jelentkezik a holnap: a vas a füst a lángok 113