Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

gyarázata részben az is, hogy a Habsburgok hívei: Nádasdi Tamás gróf nádor, Révai Ferenc nádori helytartó, Thurzó Elek országbíró, Drágffy Gáspár főispán és neje Báthory Anna, Perényi Péter és fia Gábor, a Zrínyiek és más hatalmas főurak ebben az időben már mind evangélikusok. Ezek az 1548-ki országgyűlésen törvényt hoztak ugyan az eretnekek ellen, de ebben az evangélikusokról nincs szó, mivel ők maguk is azok voltak. S amikor e törvényre való hivatkozással a király felszólította a városokat hitvallásuk bemutatására, az 5 szab. kir. város — Kassa Lőcse, Eperjes, Bártfa és Kisszeben — annak igazolására, hogy polgárai ág. hitvallású evangélikusok, — megbízzák Stockei Lénárdot hitvallásuk elkészítésére. (Stockei Lénárd Luther és Melanchton tanitványa, a bártfai iskola igazgatója, amelyet országos hírnévre emelt. így a Révay, Serédy, Perényi és más főúri családok gyermekei itt tanulnak, sőt Verantius Antal egri püspök is ideküldi unokaöccsét iskolába. Stockei lelkületére jellemző, amit egyik jeles tanitványa Fabinyi Lukács az eperjesi iskola későbbi rektora jegyzett föl róla. — Stockei a tanítási órákon gyakran mondogatta: „Hogyha minden fa és kő sírni tudna és könnyeikből egész folyók áradnának is ki, a szegény Magyarország nagy szerencsétlenségét mégsem bírná kellően megsiratni." Gondolt természetesen a török veszedelemre, amely éppen ebben az időben már egész Középeurópát és Bécset is végveszedelemmel fenyegette. Stockei az 5 szab. kir. város hitvallását elkészítette, amelyet e város képviselői 1549-ben I. Ferdinand királynak és Verantius Antal egri püspöknek be is mutattak. Azt ezek szó nélkül tudomásúl vették. Nem is volt semmi bántódásuk ez után az eperjesieknek vallásuk miatt csak151