Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Szalatnai Rezső: Lőcse

cse legjobban megvédett magánépülete ez. Demkó Kálmán, aki Lőcséről kitűnő, tartalmas történetet írt, nem győzi a kesergést és megbotránkozást, hogy lőcsei tanárkodása idején, a 70-es években, minden tiltakozása és könyörgése ellenére mint bontották le az új kereskedő és mészáros-tulajdonosok a Körtér egy-egy szép gótikus házát, a lefüggő gótikus keresztboltozattal és szép zárókővel. De még így is néhány meleg reneszánsz-homlokzatot és árkádos udvart sikerült megtartani. Demkó azt hiszi, hogy egykor az egész lőcsei Ring, a Körtér, körül volt véve árkádokkal, mint Krakkó főtere vagy Zsolnáé, azonban az 1711-i tűzvész alkalmával ez a sajátosság eltűnt. A RingBürgerek házai voltak ezek, de hol vannak már a büszke piaci polgárok? Házaik kívülről ékesek, belülről érthetetlen módon kúszák és kicsinyek. Ahol ma háromnál több ablak látható, mind új ház, az elpusztult régi házak összeépítéséből jött létre. Lőcsén, mint mindenütt, borzasztó tüzek pusztítottak időnként. A szobák oly szűkek voltak, hogy amikor 1622 januárjában Bethlen Gábor a morvaországi Uncrský Broc! melletti táborából hazatérve, Lőcsén akar megpihenni, a fejedelemasszony előre küldi Komáromy Istvánt, hogy az általa kijelölt három házat ajtókkal kössék össze. Ilyen mesterien rossz és kényelmetlen lakásbeosztást keveset láttam életemben, mint az itteni régi házakban, de még azokban is, amelyek csak száz-százötven évesek. Csak később csinál magának némi kényelmet a kései biedemayer, de a zenélőóra így is fontosabb, mint például a fürdőszoba. A családi címer vagy legalább az építő tulajdonos nevének kezdőbetűivel ellátott jelvény természetesen mindenütt megtalálható. A lakók nyugodtan pörölhettek. A 244