Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Darkó István: Losonc

gyar ellenzéki pártok Központi irodája fejtette ki akkor itt a működését néhai Petrogalli Oszkár, Szilassy Béla, Sörös Béla, Giller János, Forgách Géza, Kristóff Sándor, Dortsák Lajos irányítása alatt. A gazdasági elvérzés után aztán bekövetkezett a kultúrális ellankadás időszaka is. Kisebbségi életszemléletének a délibábos társadalomvezetéssel szembekerült realizmusa miatt a Madách-Kör feloszlott. Megszűnt Losonc jelentősége a szlovenszkói magyarság politikai életében is. Ezeknek az időknek a társadalmi és kultúrális programját helyi viszonylatban nem pótolták. Losonc magyarsága a kisebbségi sors göröngyös útján semmiképpen sem megkönnyített, lassú haladással ment tovább. Mára már szerény, de megállapodott keretekben folyik itt a magyar élet. A katholikus, református, evangélikus, zsidó nőegyletek, a Polgári Kör, a 80 éve fennálló Magyar Dalegylet, a Járási Magyar Közművelődési Testület, a Színpártoló Egyesület, a jótékony asztaltársaságok, a Régi Asztaltársaság, a Jószív Asztaltársaság, a magyarság sportegyesülete, a LAFC, a SzMKE (Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület) készülő fiókja, a szép városi könyvtár, amelynek olvasói háromnegyed részben magyarok, a kisebbségi kisváros mai társadalmának működő kultúrális kerete*;. A losonci munkásság hagyományaihoz híven élénk működést fejtenek ki a munkásság magyar kultúrális szervez > tei is. A magyar ifjúság a Losonci Magyar Akadémikusok Egyesületében, a Prohászka-Kör helyi csoportjában és a Tííz Kultúregyesületben tevékenykedik. Losonc mai állapota hűen mutatja egyrészt a kisebbségi magyarságot ért súlyos gazdasági sorsfordulat mértékét, másrészt a nemzetiségi alárendeltség helyzetébe fordult 217