Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

léria, az udvariasság és gyöngédség igazi típusai e férfiak. Ennek az ittfelejtett Biedermeier-világnak azonban iga­zi lelke, az eperjesi társadalomnak összetartó ereje mégis csak dr. Horváth Ödön, jogakadémiai dékán, ő érti meg e sajátságos világot legjobban, az ő nőiesen gyöngéd, min­den ízléstelent, minden durvaságot útáló szép és nemes egyénisége predesztinálták arra, hogy e kis világnak ve­zérévé legyen. Nagyműveltségű és az eperjesi e korabeli nők minden szép tulajdonságát magában egyesítő neje méltó osztályosa, jobbfele férjének. Horváth Ödönék megcsinálják a csodát: az annyi kü­lönböző kotériából, árnyalatból álló társadalmat összehoz­zák és összetartják hosszú éveken keresztül. Sajnos, azon­ban, mint minden ezen a világon, úgy az eperjesi társa­dalom e boldognak tartott korszaka sem tart sokáig. A politika és sok más egyéb kezdi az eperjesi társadalmat is szétbontani. Horváth Ödön a legnépszerűbb férfi, az ifjú­ság bálványa megéri, hogy jogászai (Tiszát védő politikája miatt) nyilt uccán megabcugolják. Érzi, legjobban neki kellett éreznie, hogy egy boldog szép világ omlik össze feltartózhatatlanúl és visszahozhatatlanul. Horváth Ödön távozása határkő társadalmunk élettör­ténetében. A modern kor eszméi és igényei jelentkeznek nálunk is és átformáló hatásuk, ha nem is azonnal, de biztosan szétrombolják e társadalom eddigi szellemét és az eddig is csak művészettel egybetartott harmonikus egy­ségét. A Biedermeier világa véget ér. Hiszen igaz, a Széchényi-Kör csak ezután, a 20. század elején fejlődik ki és ölt hatalmas arányokat. Dr. Wallen­tinyi Samu bűvészügyességgel, bravúrosan új területeket hódít az országoshírűvé vált körnek, amely látszólag a ré­184

Next

/
Oldalképek
Tartalom