Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

épületeken a szatmári béke után, sőt talán már előbb hovatovább barokk motívumok jelennek meg- Az oromzatból kiugró féloszlopok, az oromfal köríves nyílásaiba helyezett urnák, szárnyas kerubfejek, delfinek, hermák stb., a barokk térhódítását jelentik. Amint ezt még ma is sok renaissance épületen megfigyelhetjük Eperjesen. Valódi nagyszabású tiszta barokkstílusú templom Eperjesen nincsen. A szent ferencrendi templom sem az: ezt építőmestere a kassai jezsuita (ma premontrei) templom mintájára építette, melynek tudvalevőleg kevert a stílusa. Barokkrokoko ízlésben épült a Kalvária. A világi épületek között egy van, amely mestermű és ez a Klobusitzky palota, amelynek stukkó díszítése a maga nemében páratlan. Ebben a stílusban épült még a vármegyeháza, a Szirmay kastély. Elmondhatjuk tehát, hogy e korszak stílusa nagyobb hatással nem volt az eperjesi építkezésre. Talán ennek oka a gazdasági helyzetben is keresendő. Eperjes elszegényedett. A török hódoltság megszűnte nem kedvezett a mi városunk kereskedelmének. Csakhamar a Nagy Magyar Alföld peremén fekvő városok kezébe került az ország kereskedelme. Lengyelország földarabolása véget vet az északi kereskedelmi kapcsolatoknak. Hasztalan sürgeti a század végén Berzeviczy Gergely, a kiváló nemzetgazdász a keleti tengerhez vezető régi kereskedelmi útvonal felújítását. A Helytartó Tanácsnak ehhez nincs érzéke. Nem látják az ország érdekében valónak. Most minden út Bécsbe vezet. A dédelgetett császárváros a gócpont. Irodalom, művészet, tudomány innen sugárzik szintén mindenfelé. Eperjes lakossága is ennek varázshatása alá kerül. A német műveltséget, egyáltalán a műveltséget innen kapjuk. Bécsi műveltség nép170