Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

rette, hogy amikor ez harmadik pompás bevonulását Eperjesre megénekelte, bátyjával a királlyal őt nemesi rangra emeltette, amit Bocatius Ungaria gratulans című művével köszönt meg. Nincs hely, hogy e ritka tehetségű ember tüneményes pályájáról itt beszámoljak. Később, mint kassai bíró elpártol az uralkodóháztól és Bocskay Istvánnak, majd Bethlen Gábornak lesz bizalmas embere,akik őt külföldi követüknek használják föl. Ilyen kiváló tanárok, a polgárok lelkes buzgalma és áldozatkészsége mellett nem lehet csodálnunk, ha az eperjesi iskola idők folytán csakugyan főiskolává fejlődött. Ezt azonban Eperjes önerejéből nem érhette el. A felsőmagyarországi rendek és városok áldozatkészségéből vált ez lehetővé. 1667, okt. 18-án nyílt meg fényes ünnepségek között a főiskola az alapító főurak, nemesek és városok képviselőinek jelenlétében. A hatalmas iskolaépület felsőmagyarországi renaissance stílusban épült a magyar templom tőszomszédságában. A főiskola, amelyet ezentúl kollégium névvel említünk, tíz osztályból áll és a tanterv az elemi ismeretektől a főiskolai tantárgyakig mindent felölel. Komenszky szellemében nagy súlyt helyez az anyanyelv tanítására és a reáliákra. A német és szlovák nyelv mellett, a magyar nyelv csaknem minden osztály tananyagában ott van. A második és harmadik osztály tanárának okvetlenül született magyarnak kell lennie. Az iskola tanárai között ott van Ladivér Illés, apácai Cseri János mellett Komenszky legkiválóbb követője, de tanítványa is; Pongrácz Mihály, aki Magyarországon a jogot először tanította. Magyar tanárok voltak Szántó András, Saárossi Mihály dr. és demeteri Dömötör György a nemesi konviktus tulajdonképeni vezetője. Az iskola főigazgatója: 156