Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

dűlve fogadják a rettenetes katasztrófának hírét. Mi lesz ebből, mi lesz velük? Jön nemsokára Szapolyai János, az újonnan választott király levele: előbb hűséget követel tőlük, majd a várost megerősíti összes jogaiban és kiváltságaiban. Egyik rendelete követi a másikat s még ebben az évben 1527-ben az ellenkirály I. Ferdinánd is jelentkezik. Bécsben kelt oklevelében kárhoztatja Szapolyai fellépését és felhívja a várost a hozzá való csatlakozásra. A pártokra oszlott ezer nyomorúságtól környezett országban az eperjesiek nem vesztik el fejüket. Tisztán látják, hogy a háború borzalmai közepett nem lehet más feladatuk, mint városuknak megmentése. I. Ferdinánd mellé állanak és csaknem egy évszázadon át megmaradnak a Habsburgok hűségében. És az uralkodóház megérti, méltányolja a város hűségét. Elmúlik a 16. század: a korona és Eperjes között e barátságos viszony változatlan. Pedig volna ok arra, hogy ez a jóviszony megváltozzék. Eperjes a reformáció híve. Már 1531-ben teljesen evangélikus város. Ekkor történik az az érdekes eset, hogy I. Ferdinánd parancsára Szalaházy Tamás egri püspök elfogatja a kassai evangélikus prédikátort, Dévai Biró Mátyást. (1531 nov. 6.) A német lelkésznek megkegyelmezett és csak Egerbe küldette, mivel kiderült, hogy őt csak böjti húsevés vádja terheli. Ellenben ugyancsak a püspök önkényesen — királyi parancs nélkül — elfogatja a két eperjesi ev. papot, Antalt és Bertalant és őket Dévaival együtt Pozsonyba viteti. Ügy — de az eperjesi városi tanács ez ellen felszólalt, és a püspök, aki jól tudta, hogy I. Ferdinánd mennyire kedveli az eperjesieket, a két eperjesi papot szabadon bocsátotta. És csakugyan az eperjesi evangélikusokat I. Ferdinánd továbbra is kímélte. Ennek ma150