Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

tíz-tizenkét hold is biztosította egy parasztcsalád életét, szemtermelő üzemi forma mellett. Ma harmincholdas szemtermelő gazdák is nyomorognak, de húszholdasok is kitűnően megélnek — intenzív mezőgazdasági termeléssel. A háborúutáni első években nem merült fel ilyen élességgel ez a kérdés. A nagybirtokok működését megakasztotta vagy megbénította a földosztás, nem küldtek piacra annyi gabonát, amennyit termelhettek volna. A kisbirtokra még szemtermelés mellett is konjunkturális napok virradtak ebben az időben. Megváltozik azonban a helyzet, amint a maradékbirtokok, és nagybirtokok, kiheverve a földlefoglalás és földelosztás okozta üzemzavarokat, egyre intenzívebben kapcsolódnak be a mezőgazdasági versenybe, S néhány évvel ezelőtt már az volt a helyzet, hogy a kis üzem a kialakúlt gabonaárak mellett alig jövedelmezett és sok esetben ráfizetett a termelésre. Nyilvánvaló, hogy a kisbirtokos paraszt-metropólis súlyos tragédiája lenne, ha fel nem ismerné ezt a helyzetet és ezeket az összefüggéseket. Örömmel kell azonban megállapítanunk, hogy az újvári gazda érti az idő szavát s igyekszik befogni a haladást szekerébe. S az idő szavát annál is könnyebben érti ma meg, mert jó példák és ösztönzések sietnek segitségére. A gyümölcstermelés irányában igyekszik átszervezni és intenzívebbé tenni kisüzemi termelését az újvári parasztság. A húszas évek közepére nyúlik vissza ez a folyamat s ma már ideológiával is rendelkezik szinte. Kezdetnek tán az tekinthető, amikor a „Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület" gyümölcskiállitást rendezett, melynek kapcsán megállapítást és tudományos bizonyitást nyert, hogy Érsekújvár és vidéke Csehszlovákia „Krímje" lehetne. Ma, fejlődő gyümölcsészete 102