Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers - Kossányi József

Kossányi József Oi

&bkâvG&âèàg, Millió ágyék hullámából verődtem ide : utaztam a végtelen űrben, szűzíhumuszu földben, aranyló búzában. Utaztam ősfényű mezőkön, utaztam jajban, kéjben, vérben, idők káoszában, korok múlásában. Nem tudta dédapám, nem tudta nagyanyám, hogy jövök, leszek — s egyszer megérkeztem. Csak rossz, csavargó öröm, messzenéző ősöm várt s álmodott rólam ; sziklából vert legényről, tengerlelkű legényről, s csak anyám leste lázban szekerem zörgését. Utaztam a végtelen űrben : zsidók mértékével hatezer évekig, tudós mértékével tízezer évekig, Isten mértékével jövök már, jövök már örökvalósági kezdetlen kezdettől, örökkévalóság csillagos szekerén. Jöttem, mint a füvek, vagy mint a bogarak, virág, reggel, alkony, égzengés, árvizek. Jöttem, jöddögéltem, őshullámok dobtak millió sóhajból, szűzcsillag álomból vértüzes vágyakból örökkévalóság csillagos szekerén örökkévalóság rejtélyes szekerén s idők dalát zengem ...