Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Előszó - Dallos István és Mártonvölgyi László

ľ tetei. Abban pedig- végképpen tamások voltak a benfentesek, hogy sikerül közös „plattformjot" teremteni a különféle világnézeti táborokba skatulyázott írók között. És mégis sikerült az irodalmi szerteforgácsolódás földjén megteremteni a „Híd"-eszme jegyében azt az egységet, melyet terveztünk. Dinamikus erőt jelent ez a felsorakozás, hiszen a négy kötetben mintegy százhatvan író és műfordító szerepel, akik a „szélső jobbtól" a „szélső balig" reprezentálják a kisebbségi magyar irodalmat. Az antológia négy kötete, mint négy hatalmas pillér kovácsolta egybe a szlovenszkói magyar írók arcvonalát és ez a nagy találkozás remélni engedi, hogy a további együttműködés még az eddiginél is nagyobb eredményeket fog szülni. Az első kötetben a szlovenszkói, a másodikban az innen elszármazott írók vonultak fel, a harmadikban a műfordítók. Jelen kötetünkkel visszatértünk a kiindulási pontra és a szlovenszkói magyar írás további művészeit sorakoztattuk fel. Az írásgyűjtemények sorsa, hogy sohasem lehetnek tökéletesek. Az antológia sem az, de kétségtelen, hogy a kritika elismeréssel adózott, az olvasóközönség pedig szeretettel fogadta az irodalmi kezdeményezést. Sokkal szerényebbek vagyunk, mintsem vállveregető dicsérgetésre tartanánk számot. Csak azt tettük, amit a kisebbségi magyar író lelkiismerete diktált, fajának kultúrájával szembeni kötelességérzetből. A becsülettel végzett munka tudatávalMeg kell azonban emlékeznünk még valamiről. Akkor, amikor a „Híd" és ezen keresztül az antológia tervével kapcsolatban a kisebbségi magyar írók egységes felsorakozását vettük tervbe, a „Kisebbségi Magyar írók Szövetségének" kiépítése is progra-