Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és regényrészlet - Demjén Ferenc: Bundás

66 a horkolással is kísérletezett, de, hogy ez seliogysem akart sikerülni, ki?sé önmagában nevetve elégedetten szólalt meg : „Én is úgy számítottam akkor. Én gondolkodom is, mielőtt beszélnék, de te ceak ordítasz, mint egy sakál. Tanító vagy és a zsebedben hordod az eszedet I... " így folytatták Bundás díszes földi élete felett a megmásíthatatlan végitéletetet. Mire kireggeledett, már ki volt tervelve minden. Budnás kávét reggelizik kenyérbéllel, hogy ne sértse már gyenge fogait, aztán leoldják a nyakáról a láncot és mindenki megsimítja utoljára a hátát, a fejétől a farkáig. Pistu, kis hintalova nyakáról a nyakába köti a szép piros másnyit, (hogy ne látszón a kihullott szőr helye, ahol a lánc volt), Józsi az utcaajtót nyitja ki szépen és ott búcsúzik el tőle... Bundás majd visszanéz és örülni fog a szabadságnak. Biztosan szaladásba, ugrálásba kezd, mint régen, holdvilágos estéken a falun a kertek felé, ha lekerült nyakáról a lánc... Szaladni fog és aztán ... a fő uccán jön három cigánylegény drótkarikás rúddal a kezében és utánavetik magukat. Bundás majd futásba kezd roggyanó inakkal, de a legfiatalabb cigány majd jobban bírja az iramot é? a nyakába dobja a hurkot és aztán ... Igen. így lesz. Ezt gondolta Horvát is. Még könnyeket is törültek szemükből titokban. Tudták, hogy így lesz, mert már több ilyen harcot néztek végig lelki megbotránkozással. De ezt most helyesnek tudták és látták. Szomorú vég, de hasznot hozó ; adót, oltást és sok mindent megtakarít az ember. És ... Tovább azonban nem gondolhattak, mert a kis Pistü keservesen sírni kezdett az ágyban. Horvátné egy pillanat alatt ott termett gyermekénél, ölbevette és úgy babusgatta, költögette mély álmából, azonban a kis Pistu egyre sírt. Lassan tért csak magához, mint aki mély ájulásból ébred. Akadozva, lihegve mondta : „Apuka !... Apuka 1... A Bundás ! A Bundás ! ... Mikor teljesen magához tért, könnyes szemekkel mondta el, hogy Bundásnak kisfiái voltak álmában. Már láttak is piciny szemükkel, mikor két rabló jött az udvarra és el akarták rabolni a kicsinyeket. Horvát kővéváltan, reszketve nézett gyermekére ; Hor-