Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Tanulmány - Pfeiffer Miklós: A nemzeti és vallásos gondolat és a kisebbségi kérdés

35 Ha vallom is és hirdetem a különféle nemzetek közötti testvériséget (ami fontos vallási tétel) az emberi gyarlóság folytán akkor is lesznek — ellentétben ezen elvvel — konfliktusok nemzetek és nemzetek között. Ha azonban más népek és nemzetek élet jogát elvben sem ismerem el, akkor a háború nem sajnálatos kivétel lesz, hanem állandóvá intézményesül. Akkor olyan lesz a nemzetközi légkör, hogy az minden nemzetnek minden más nemzet elleni háborújára, ez pedig végeredményben az összes nemzetek végkimerülésére, tehát végpusztulására fog vezetni. Ezért fontos a vallás nyújtotta nemzetfeletti elveket kellőkép szem előtt tartani. Ma, midőn más fajok lenézése és más fajok iránti gyűlölet kezd mindinkább elharapódzani, a fajok közötti méltányos szellemnek is fontos tényezője hivatott, hogy legyen a vallás. Mifelénk, Középkeleteurópában különösen sokan vannak, akik nemzeti származás tekintetében nem homogének, akiknek anyai és apai ága más-más nemzethez tartozik. Ilyenek lelkében a két (vagy esetleg több) nemzetből való származás révén könnyen problémák vetődhetnek föl, egészen a belső meghasonlásig. Ép ilyen esetekben is kitűnő megoldást nyújt a nemzeti eszme vallásos elgondolása. Ez ugyanis magasabb harmóniában kívánja egyesíteni a saját nemzet iránti szeretetet más nemzetek iránti őszinte megbecsüléssel, jóindulattal. Ennek alapján az olyan, kinek szülei más-más nemzethez tartoznak, nem e két nemzeti hovátartozás közt tépelődik, hánykolódik, hanem hivatalosan azon nemzethez számítja magát, melyhez lelkében, kultúrájában, életében több szál fűzi. Ugyanakkor azonban kegyeletes szeretettel van kiváltképen azon nemzet iránt is, amelynek leszármazásában szintén szerepe van, de amellyel a kapcsolata már nem oly intenzív. Ezek a nemzet és nemzet közötti lelki híd szerepére nagyonis alkalmasak lehetnek : anélkül, hogy emiatt nemzeti öntudatukat föl kellene adniok, vagy a nemzeti közömbösség, vagy defetizmus végzetes hibájába kellene esniök! Keverten lakó, kisebbszámú nemzetek között amilyenek a Dunamedence népei, az ilyen «híd«-misszió különösen fontos, ha e kisebb nemzetek nem akarnak egy-egy nagy állam önös politikai érdekének játéklabdájává sülyedni. Ha a vallás — amint röptében láttuk — közvetlenül és közvetetten annyi hasznot nyújthat a nemzeti gondolatnak és nemzeti életnek, miért fordulhat mégis elő, hogy e kettőt a vallás és a nemzeti gondolat egymással szembe is helyezik ? Nemzeti és nyelvi harcok idején előfordulhat, hogy történnek kísérletek arra, hogy a vallást és annak intézményeit 3