Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Tanulmány - Pfeiffer Miklós: A nemzeti és vallásos gondolat és a kisebbségi kérdés

35 Ha vallom is és hirdetem a különféle nemzetek közötti testvériséget (ami fontos vallási tétel) az emberi gyarlóság folytán akkor is lesznek — ellentétben ezen elvvel — kon­fliktusok nemzetek és nemzetek között. Ha azonban más népek és nemzetek élet jogát elvben sem ismerem el, akkor a háború nem sajnálatos kivétel lesz, hanem állandóvá in­tézményesül. Akkor olyan lesz a nemzetközi légkör, hogy az minden nemzetnek minden más nemzet elleni háborújára, ez pedig végeredményben az összes nemzetek végkimerülé­sére, tehát végpusztulására fog vezetni. Ezért fontos a vallás nyújtotta nemzetfeletti elveket kel­lőkép szem előtt tartani. Ma, midőn más fajok lenézése és más fajok iránti gyű­lölet kezd mindinkább elharapódzani, a fajok közötti mél­tányos szellemnek is fontos tényezője hivatott, hogy legyen a vallás. Mifelénk, Középkeleteurópában különösen sokan van­nak, akik nemzeti származás tekintetében nem homogének, akiknek anyai és apai ága más-más nemzethez tartozik. Ilyenek lelkében a két (vagy esetleg több) nemzetből való származás révén könnyen problémák vetődhetnek föl, egészen a belső meghasonlásig. Ép ilyen esetekben is kitűnő megoldást nyújt a nemzeti eszme vallásos elgondolása. Ez ugyanis magasabb harmóniá­ban kívánja egyesíteni a saját nemzet iránti szeretetet más nemzetek iránti őszinte megbecsüléssel, jóindulattal. Ennek alapján az olyan, kinek szülei más-más nemzethez tartoz­nak, nem e két nemzeti hovátartozás közt tépelődik, hány­kolódik, hanem hivatalosan azon nemzethez számítja ma­gát, melyhez lelkében, kultúrájában, életében több szál fűzi. Ugyanakkor azonban kegyeletes szeretettel van kiváltképen azon nemzet iránt is, amelynek leszármazásában szintén szerepe van, de amellyel a kapcsolata már nem oly inten­zív. Ezek a nemzet és nemzet közötti lelki híd szerepére na­gyonis alkalmasak lehetnek : anélkül, hogy emiatt nemzeti öntudatukat föl kellene adniok, vagy a nemzeti közömbös­ség, vagy defetizmus végzetes hibájába kellene esniök! Keverten lakó, kisebbszámú nemzetek között amilyenek a Dunamedence népei, az ilyen «híd«-misszió különösen fon­tos, ha e kisebb nemzetek nem akarnak egy-egy nagy ál­lam önös politikai érdekének játéklabdájává sülyedni. Ha a vallás — amint röptében láttuk — közvetlenül és közvetetten annyi hasznot nyújthat a nemzeti gondolatnak és nemzeti életnek, miért fordulhat mégis elő, hogy e kettőt a vallás és a nemzeti gondolat egymással szembe is helye­zik ? Nemzeti és nyelvi harcok idején előfordulhat, hogy tör­ténnek kísérletek arra, hogy a vallást és annak intézményeit 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom