Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Előszó - Dallos István és Mártonvölgyi László: Hidat verünk

ľ ban tekintettel volt az irodalomtörténeti fejlődésre és szemelvényeket közöl a régi gárda alkotásaiból is. Az antológiák végzete, hogy sohasem teljesek, mert nem lehetnek azok. A „Híd" sem akar tökéletes gyűjteményt bemutatni : erre fizikai lehetősége sem nyílik. Főbb vonásokban azonban felsorakoztatja mindkét szláv irodalmat és egyaránt jelentkezik benne a nagymultú cseh irodalom s a fiatal, fejlődő, sokat ígérő szlovák irodalom. A közölt szemelvényekből — ha nem is törekszenek teljességre — képet alkothat magának a magyar lolvasó e két szláv irodalom előtte csaknem ismeretlen kincseiről. Magyar nyelvünk szépségében és kifejező erejével mutat juk be a cseh és szlovák nép irodalmi mozaikját és úgy érezzük, hogy kisebbségi magyar kultúrmissziót teljesítünk akkor, amikor a magyar-cseh-szlovák kultúrközeledés gyökeret vert eszméjét tettre váltva elhelyezzük e kötetet a szlovenszkói magyar olvasó asztalára. Ha ismernünk kell a kultúrnépek irodalmát, kézenfekvő, hogy elsősorban a sorsközösségben élő idegen irodalmak kincseiről kell tudomást szereznünk, azoknak az íróknak munkáit kell megismernünk, akik az antológia földjén élnek. A kulturában, az irodalomban el kell tűnnie a nemzeti különbségeknek. Itt az ólmot nem a puskagolyó hüvelye, hanem a