Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Jegyzetek - Szalatnai Rezső: Az írókról és műfordítókról

230 SOVA, ANTONÍN * 1864, + 1928. Könyvtáros volt Prágában. A cseh líra egyik sajátos, nagy képviselője : MUNKAI : Z mého kraje (Az én szülőföldemről 1893), Zlomená duše (Letört lélek 1896), Kniha baladická (Balladák könyve, 1915.) Több regényt is írt. FORDÍTÁSOK : Petneházy Ferenc, Dénes Endre, Sípos Győző, S eb esi Ernő. ŠRÁMEK, FRÁŇA * 1877. A fordulat utáni cseh életfelfogás ábrázolója, a fiatalság kedvelt írója és lírikusa ; szeszélyes, szertelen, démonikusan érzéki, földszagú képeket vetítő s forradalmi hangulatba kísérő író. Polgári lázadás, a férfi-ébredés a fő témája, de soha sem művészietlen. — MUNKÁI : Stříbrný vítr (Ezüst szél), Tělo (Test) c. regénye : Nové básně (Üj versek, 1927). Megbékélő, mély emberiességét árulják el újabb művei. — FORDÍTÁSOK : Dénes Endre, Ternyei László : Két nő és három éhes farkas (vígjáték.) TOMAN, KAREL * 1877. A prágai parlament levéltárosa. Keveset író, kiváló lírikus, a forma gondos ötvöse, aki egyként elmereng a szülőföldjén s csavargó életének forró élményein. MUNKÁI közül kiválik Básně (Versek) c. nagy kötete. FORDÍTÁSOK : Dénes Endre. VANČURA, VLADISLAV * 1891. Orvos Zbraslavban. A modern cseh próza legnagyobb stilisztája, sajátos nyelvi kifejezőereje van, regényei új fejlődést jelentenek. MUNKÁI : Pekař Jan Marhoul (M. J. a pék 1924), Poslední soud (Az utolsó ítélet 1925), Markéta Lazarová, tört. regény ; magyar környezetben játszódik le : Ütek do Budína (Menekülés Budára.) IRODALOM : Szalatnai Rezső : Egy nagy cseh regényről (Űj Szó, 1929.) Szalatnai Rezső : Bevezetés a Pekař Jan Marhoul magyar fordítása elé. Árva Pál : Menekülés Budára (P. M. Hírlap, 1932.) FORDÍTÁSOK : Szalatnai Rezső. A szent pék (regény, 1937.) VRCHLICKY, JAROSLAV * 1853, "j" 1912. Előbb kishivatalnok, később egyetemi tanár. Rendkívüli irodalmi munkásságot fejtett ki. Fiatalkori olaszországi útja döntő hatással volt reá : ő lett a cseh irodalom román (főleg francia) irányú útmutatója, munkáinak száma könyvtárnyi. Magyar fordításai (Brábek segítségével sokat fordított magyar klasszikusokból is) a legrégebbiek minden cseh íróé közül. Már a háború előtt Kosztolányi Dezső stb. fordítottak tőle. Nálunk, Szlovenszkón, szintén sok fordítója akadt : Borka Géza, Seb esi Ernő, Sípos Győző, Verő Ignác. WOLKER, JIŘÍ * 1900, + 1924. Fiatalon halt meg, diákkorában, de a legjelentősebb cseh lírikus. Mint száz évvel ezelőtt Mácha, Wolker is új utakra vitte a lírát : az igaz emberiesség, a szikrázó forradalmi igazság, a lelkiismereti tisztaság, tárgyakkal s emberekkel való együttérzés