Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)
Előszó - Szalatnai Rezső: A cseh és szlovák irodalom
20 kereséssel, óhatatlan tapogatózással teli. Mélyebben érzi a szlovák író szülőföldjét, a keletkező, forrongó társadalmat, a gazdasági bajokat, hogysem hosszabbra eljegyezné magát valamely kész nyugati formával. Innen van, hogy az irodalom nemzetiességének érzi már a tárgykörök és gondolatok egyszerű hazafiasságát, politizáló mondanivalóját is s nem kényeskedik a formával túlságosan. De egyoldalúan látnók a szlovák irodalom jelenségeit, ha e mondattal befejeznők a jellemzést. A szlovák irodalom, mint ép Hviezdoslav nagy és belső szükségletből fakadó irodalmi munkássága bizonyítja, hozzásimult az európai áramlathoz, habár például Kollár pánszlávizmusa náluk irodalmilag is hatott, nem úgy, mint a cseheknél. De mindez érthető : a kis nép, mint a gyermek, első mozdulatait végezte akkor s kereste a tér szolidaritását. Az európai eszmék azonban nem járnak fel és alá mellette meddőn, mint Hamletben az elhatározások. Az új, a mai nemzedék is minden irányban kapcsolatokat keres. A nyugati irodalmak mellett elsősorban a cseh és a magyar literatúra volt komoly hatással a mai írógenerációra. A magyar irodalomból régebben Arany, Petőfi, Vörösmarty, Madách, ma Ady, Babits, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc, Erdélyi József hatottak és hatnak a szlovákokra. A középeurópai érzésvilágot, melyet a csehszlovákiai magyar író is ki akar fejezni, fiatal szlovák író kortársaink lépten-nyomon megvallják. A szlovák lélek nyugati lélek ! — hangzik a válasz, ha kérdezel. Testvéri fele a csehnek, éltető gyökérzete európai hagyomány. De ugyanakkor tapasztalod, a keleti szláv erő is megrezzen benne és magatartása magyar forma. A szlovák írók tavalyi trencsénteplici összejövetelükön rendkívül érdekesen s egységesen adták tudtul a kérdezőknek, hogy a szlovák irodalom igazi eszményképe csak Ľudovít Stúr lehet, ama Stúr Lajos, a negyvennyolcas idők publicista-professzor-politikusa, akit a magyarok csak úgy ismernek, mint a Hurbán-féle felkelés egyik vezetőjét. Holott Štúr filozófus volt, németek neveltje, Herderék megtestesülése, kitűnő szellemi vezető. Stúr és társai jelentik ma a szlovák hagyományt a baloldal és a jobboldal szerint egyaránt. Ebből a szempontból nézik a szlovák nyelv önállóságát és a csehtől elütő különösségeit. A szlovák írók között oly erős szociális és szocialista hangulat, Vajanský romantikus orosz-imádatának nyomain ma ismét visszakapcsolja a szlovák tájékozódást kelet felé s a mai Oroszországot öntudatlanul is szlám szempontból értékeli. «Száz esztendős igyekvéssel a szlovák író elvégezte « szlovák élet nemzeti újjászületésének ráeső részét, lehetővé tette a mai nemzedéknek, hogy hozzálásson a szlovák nem-