Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers - Lesznai Anna

Vendéglátás Mint rejtelmes kis szigeten, pihenünk ketten idebenn. — Gyermekkoromnak fészke ez, hol minden ág tavaszt legyez. Az erősebb itt én vagyok, mert itt az én múltam ragyog — úgy látlak most vendégemül vándort, ki a lócámra ül. Kérdem: még egyre keresed a régi szent grál-serleget ? S te válaszolsz: hát hogyne tennémt S ha kezem most kezedbe vennéd, azt mondanád: Jer velem, áldott kaland az életem. Felelnék: lásd én úttalan ülök itt békén, úntalan, távol varázsban nem hiszek, kertemben termelek hitet. Tarka riskánk tejel csodát, tündérek lakják a szobát s ha száz esztendőt várok itt, testem, lelkem megújhodik s oly szép leszek egy reggelen, hogy te is itt maradsz velem.