Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Maróthy Jenő: Kis Pereces Gyurka dolgozata

115 mindjárt elmenni. Visszatérek az utcáról az ablak alá. És benézek az ablakon, mert fáj a szívem s tudni, tudni akarom, hogy ott van-e még ?... " ... Mert fáj a szívem és tudni akarom, hogy ott van-e még ? Látod, látod, Pereces Gyurka, így ismernek félre ben­nünket az emberek sokszor egészen a koporsónkig. Hanea azért csak ne félj semmit. Felírta azt valaki pontosan, hogy hányszor jöttél te feledékenységből ing nélkül az isko­lába, hányszor vetted fel tréfából az édesanyád felöltőjét, hányszor ettél ebéd helyett gusztusból vöröshagymát, hányszor késtél el szórakozottságból az első óráról, hány­szor mosolyogtál, mikor sírnod kellett volna s hányszor sírtál olyan dolgokon, amik felett csak a nagyok szoktak könnyeket hullatni. Mindezt felírta Valaki pontosan, részletesen. És hidd el nekem, Pereces Gyurka, ezek lehetnek er­ről az iskolai évről az ő legszentebb feljegyzései.

Next

/
Oldalképek
Tartalom