Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Kaczér Illés: Tátogó

97 gyon álmos vagyok. Nem egészen tiszta a lelkiismeretem, de visszafekszem. Az asszony úgyis ottmaradt Tátogó mellett. Péternek se akaródzik visszafeküdni, már a barackbefőttel kísérletezik. Reggel rosszkedvűen kelek. Az egész házban olyan nyomott a hangulat. Az asszony átszalasztotta Lujzát Vörösékhez, nekik papagályuk van és kanárijuk, ők tudják, mit eszik egy madárfióka. Köleskását, kendermagot, vagdalt tojássárgáját, kukoricakását. Lujza az egész várost bejárja, nem lehet kapni kukoricadarát. Hoz egy kiló kendermagot és kását főz belőle. Kemény tojást hozzá. — Mi is azt ehetjük, amit a madár, — mondja ártatlanul és szakszerűen. A kendermagból főzött pudding olyan különös ma, nem izlik senkinek. Hogy nekem nem ízlik, hagyján. De Tátogónak sem izük. Péter is leteszi a kanalat, nagyon csendesen viselkedik. Már a befőttet sem ajánlja Tátogónak. Jön egy fiú-gyerek az iskolából, a tanító küldte. Miért hiányzott Péter tegnap és ma ? írok egy igazolványt. Gyomorfájás miatt. Magamban arra gondolok, hogy Tátogónak fájt a gyomra. Amikor a fiú elment, megtudom, hogy Péternek is fájt és még mindig fáj. — A befőtt már nem egészen friss — magyarázta. És kisietett. Péterrel most nem nagyon törődtünk. Tátogó egyre rezerváltabb lett és az asszony is olyan hallgatagon járkált a házban, hogy már veszekedni se volt kedve. Kimentünk a rétre, az utolsó gondolattal : megkérdezzük a paraszttól, aki a mezőn dolgozik, mit csinál az ember egy ilyen apátlan-anyátlan Tátogóval ? A paraszt nevetett. Oda kell dobni a macskának. Az asszonyt megriasztotta a paraszt kegyetlensége. Húzott magával, gyerünk haza. — Mégiscsak a legjobb lesz, ha elvisszük az orvoshoz. Vittük volna, de nem volt kit elvinni. A szalmakalap peremén bágyadtan lógtak a papírvirágok, Tátogó nem volt benne. A vattafészekkel együtt eltűnt. — Péter I Péter I 5