Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Győry Dezső

8ľ %Q4Mfùltda\ a Jz&mâxfrmi MdaáSs* Vadvíz szoptatta, mohák védték páfrányok nézték első léptet ott lett sudár valahol éppen a kevély Nagykriván tövében mikor vágták, beért a lába a Yág locsogó forrásába s ha nem is tudja, hogy miért éli amíg így a lapály közé ért most úszik, célnak, hallgatag a komáromi híd alatt. üdvözlik fürdő gyerekek kalászban álló kenyerek s mintha anyaö! volna, a Vágdunán túl a nagy Duna hol békés háboríthatatlan megnyugodhat a torkolatban. Nem vesz ott, hová sorsa dobta az örökös indulásokba a forrás meddő izgalmába pedig se szíve nincs, se lába mehet és érhet várost, tengert boldogíthat fa-váró embert ki deszkaként, míg el nem nyiivi holta után is megbecsüli. S elgondolom partján a Vágnak : mennyivel jobb ennek a fának.