Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Ásgúthy Erzsébet

^^'(tfl Sa ö/H"* Sercegő sóhajok szállnak az ujjam nyomán. — Bánatok vetését szántja így a szél. — Libbenő, rebbenő, röpke piheszálak fakadnak, tapadnak, szakadnak sután két karom üres íve után. Emelem. Leejtem. Lendítem. Kitárom a két karom. Üjra meg újra : üres. — Hajam bomlott barna bársonyát borítom fátyolnak szememre, hogy szemembe ne verje még egyszer csúfolkodón a tükröm : üres, te dőre ! S a fésűm egy halk koppanással lehull a kőre ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom