Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Sándor Imre: Fiatalok Prágában

138 — Alorvosi állást kaptam a Csillag-szanatóriumban. Tudniillik az szlovenszkói érdekeltség, a nagybátyám is benne van. — Hát igaz? Hát otthagyja a kisvárost? A férfi megfogta a leány kezét, még közelebb hajolt •z arcához: — Magáért! Én nem akarok négy évig várni! — Hát mit akar kezdeni? — Megesküszünk és... — Már megint azt akarja? Az arcuk közel van egymáshoz, érzik a harcot, ami közöttük van, érzik a pillanat döntő erejét... A f^avak, melyek most következnek, egész sorsukat, egész életüket jelentik. A férfi súlyosan mondja: — És maga folytatja tanulmányait, mint az én feleségem. A leány nagy csodálkozással, azután hirtelen exaltált örömmel szól: — Hát mégis! Hát maga is akarja? Hát akkor... — ... együtt fogunk dolgozni. A Károly-téri parkban, ahová bevetődtek, ugy álltak ott pillanatokig, az arcuk közel egymáshoz, még közelebb, a leány szája nevetésre nyílik, de a gyors, suhanó csók Jelszívja magába a leány boldog nevetését.