Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Ásgúthy Erzsébet

12 Az aszfalton két ócska talp ványadtan csosszan. Fáradt redői közt tolakodó pocsolyák vize loccsan : — Tűzkő... tűzkő ... tűzkő ... Küzkö... küzkö ... kiizkö .. .. dünk ... küzködünk ... de valahol — Fényárban úsznak a termek és suhognak, susognak, suttognak a selymek. Dohosszagú, penészes pincevermek kivert lakója elszántan sziszegve sietve súgja — Tűzkő... tűzkő ... tűzkő ... Küzkö... küzkö... küzkö... dünk ... küzködünk ... de valahol — Tavasz van már most, lankad a tél és Langyos lankákat lágyan borzol a szél. Két szederjes ajk hadarva tovább beszél... — Tűzkő... tűzkő ... tűzkő ... Küzkö... küzkö ... küzkö... dünk ... küzködünk ... de valahol — Ezüst kupákkal a mámort mérik és Valahol szűzlányok szemérmes, szeszélyes szerelme érik, Valahol szirom szakad és csíra fakad és zendül az ének, Valahol ölelő ölekbe ömlik az élet, Valahol csókot vált az Élet s Halál, Valahol az Éhség így kiabál : Tűzkő I Tűzkő ! Tűzkő I V A pesti tiltott zúgárusok közismert kínálkozása.