Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Életrajzi és könyvészeti adatok a kötet íróiról (Turczel Lajos)

L. KISS ÍBOLVÁ 1904-ben Érbogyosžlón s2ületett. Hosszú ideig orvosként Liptószentmiklóson működött. A hetvenes évektől Magyarországon tartózkodik. — Megjelent művei: Diri-dongó (tört. karcolatok

; 1939]; Erzsi tekintetes asszony (regény, 1942); A nagy cél (tört. regény, 1943); Túl a folyón (regény, 1957); Az asszony tragédiája (tanulmány, 1967). MORVAY GYULA 1905-ben Tardoskedden született. A sarlós mozgalom aktív résztvevője volt és a Fábry Zoltán által szervezett valóságirodalmi csoport tagja. 1940 óta Magyarországon (Nagykanizsán) él. — Művei: Forróra fülledt a talaj (versek, 1930); Magamig ért a sors (versek, 1932); Oj holnap jelé (versek, 1935); Emberek a majorban (regény, 1936); Falu a havasok alatt (regény, 1940); A nagy út (regény, 1944); Fekete föld (regény, 1948). Művei közül a Fekete földet 1951-ben cseh fordításban is kiadták. N. JACZKÓ OLGA 1895-ben Tárnán született. írói tehetségét a Tűz című folyóirat főszerkeszlője, Gömöri Jenő fedezte fel. A harmincas évek közepén Magyarországra költözött. — Művei: Csendes mederben (novellák, 1925); Virágzó cseresznyék (novellák, 1928); Ispilángi rózsa (regény, 1928); Tolvajok a szentélyben (a Magyar Minerva című folyóiratban közölt regény, 1932). A Budapester. 1936-ban megjelent Ítéletidő című regényt Gömöri Jenővel közösen írta. PALOTAI BORIS 1904-ben Nagyváradon született. Iskoláit Kassán végezte, és ott élt 1939-ig. írói működésének első szakasza tehát a csehszlovákiai magyar irodalomba tartozik. A felszabadulás óta Magyarországon sikeres írói pályát futott be. — A két háború közti művei: Tavaszi áradás (versek, 1926); Valaminek a végén (versek, 1929); Isten, ölében (novellák, 1936); Péter (ifj. regény, 1937); Kassai diákok (regény, 1940); Hátsó lépcső (elbeszélések, 1941); Kegyetlen ifjúság (regény, 1943); Botrány a szállodában (regény, 1943). SÁNDOR IMRE 1892-ben Pápán született és 1943-ban Budapesten halt meg. A két háború között emigránsként tartózkodott Csehszlovákiában. A prózában és a drámában egyaránt tevékeny volt. A Szedjetek szét, csillagok című drámai mesejátékát a budapesti Belvárosi Színház 1926-ban elfogadta, de politikai okok miatt levették a műsorról. Mesebeli herceg című vígjátéka 1940-ben a 421