Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Rögeszme - Tamás Mihály: Szüreti bál

a térde reszketése. Bent a szobájában vékony gyereksírással zuhant az ágyra. Amikor kiment, Maca felült az ágyban, és áthajolt az Eliz ágya felé. — Kukk! Eliz a fejére húzta a takarót, és úgy kuncogott a visszatartott nevetéstől. Másnap délelőtt Béluska feszesen állt meg az apja előtt, és mindenre elszántan mondta az apjának: — Apuka, én meghalok, ha Eliz nem lehet a feleségem ... Sutay csak nézett a fiára. Nézett csak, és egyebet nem csinált. 3 Amikor három hét múlva lejárt a lányok szerződése, Macát menesztették, és a fiatal pár a lányok elhagyott szobájában rendezkedett be. Eliz jó mélyre csomagolta lengő tüllruháját és a testszínű trikókat, ezzel szemben meleg barhentanyagot vásárolt, és kényelmes háziruhát varrt magának. A polgári esküvőre is sűrű szövetruhában utazott el Béluskával a szomszéd városba, ahová évek óta azok szoktak polgári esküvőre elutazni, akiknek a házasodása valamilyen okból nehézségekbe ütközött. Béluskáékkal nem volt különösebb nehézség, mert Sutay hamar belenyugodott a változtathatatlanba. Különben is, amióta közelebbről figyelhette a programos és a cekkes lányok magánéletét, elméje legmélyén egyre kisebb lett a véleménye különbözősége, amelyet a polgári és a művészi társadalom erkölcsi életéről táplált. Sőt, a szándékok és célok őszinte megmutatása gyakran a művészi társadalom felé billentette a mérleget. Sutaynéban már erősebb ellenzésre talált a házasság gondolata, de Béluska hirtelen éledt erélyével szemben, amelyet apja csöndes belenyugvása is támogatott, ő csak gyönge nő maradt. Legfeljebb annyit tett meg, hogy ami.343