Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938
Novellairodalmunk 1918 és 1938 között (Turczel Lajos)
közül egyeseknek (Darkónak, N. Jaozkónak) jól felismerhető ízes egyéni nyelve van, de ez a nyelv olykor-olykor megbicsaklik, görcsbe fut; mások (Egri Viktor, Szenes Piroska) sima, kultivált nyelven írnak, de a nyelvüknek nincs egyéniséget meghatározó jellege. Az egykorú kritika és a mai irodalomtörténetírás 1938 előtti novellisztikánkban határozott és megalapozott értékrendet nem alakított ki. Ehhez — az alkalmi recenziókon és az irodalomtörténeti portrérajzokon kívül — összefoglaló, felmérő tanulmányok kellettek volna, azok pedig máig hiányoztak. Fábry Zoltán — aki a felszabadulás utáni novellaírást Az igényesség műfaja című nagy tanulmányában mérte fel — ugyanott az előző korszakra csak futólagos megjegyzésekkel, sommás összevetésekkel utalt. „Az első köztársaságban irodalmunk növésben legelmaradottabb műfaja a regény volt — írta. — A széppróza ugyanakkor a novellában szökött virágjába. Darkó István, Egri Viktor, N. Jaczkó Olga, Lányi Menyhért, Palotai Boris, Sándor Imre és Tamás Mihály novellákat írtak és nem elbeszéléseket. Egri Viktor legkiforrottabb írását egy novella jelzi (Kamba és az arany), és ez sem lehet véletlen, hogy... Sellyei József miért épp a novellában izmosodott íróvá, és hogy a Lósorozás Gádoroson miért jelentheti még ma is a maximumot?!" Ezt a sommás értékmeghatározást teljes mértékben nem lehet elfogadni, de a felsorolt írók — másokkal együtt — valóban a műfaj jelentős képviselői közé tartoznak. Ami a Sellyei-novella kiemelését, a novellisztikánk csúcsára való helyezését illeti, az túlzás. Annyi azonban igaz, hogy ennek az írásnak — nyelvi darabosságai, egyenetlenségei ellenére — a maradandó értékű novelláink sorában van a helye. Azokat a jellemzéseket, amelyeket róla itt és másutt Fábry nyújtott, azzal is kiegészíthetjük, hogy Sellyei ugyanazt az eljárást alkalmazza, mint Nagy Lajos a Kiskunhalom című szociográfiai regényében: hőssé nem egyes embereket avat, hanem az egész falut. A tárgyalt korszak novellaprodukciójának tüzetes áttekintése és a jelentősebb szerzők művészi és eszmei ered2 Szlovenszkói vásár 17