Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak

kurátorához intézi: Klobusiczky Andráshoz, az erdélyi fejedelmek titkos tanácsosához, Szemere Pál Abaúj megyei alispánhoz, Barna György consiliárushoz, Tarczali Pál zempléni szuperintendenshez, Megyesi Pál udvari paphoz és Veréczi Ferenc pataki pastor primaiushoz. A pataki búcsúbeszéd Rozgonyi, Németi, Veresegyházi, Szántai, Szatmári és Tolnai tanító kollégák neveit említi. Canisaeus nagyszombati protestáns lelkész is Comenius személyes ismerőseihez számít, valamint beckói Mednyánszký Jónás főudvarmester, aki a Rákócziház megbízásából Németországban járt megkérni Pfalzi Henrietta kezét Rákóczi Zsigmond részére. 1655-ben lengyelországi, litvániai és ukrajnai eseményekről még Klobusiczkynek küld Comenius Lédecen, Puhón és Trencsénen keresztül, többnyire eperjesi kereskedők közvetítésével, jelentéseket. Klobusiczky azonban ebben az évben meghalt, s 1656 áprilisában Mednyánszky Jónás kap titkosírású levelet Comeniustól, aki ajánlkozik, hogy II. Rákóczi György üzeneteit eljuttatja a svéd udvarhoz. Egyúttal külpolitikai horizontképet vázol Mednyánszky számára, melyet ez továbbít a fejedelemhez. Tolnai János abban a levelében, amelyet 1650 nyarán Comeniushoz intéz, a fenyegetett hit érdekében és a várható aranykor felidézése céljából kéri őt a pataki meghívás elfogadására. A lesnói testvérek azért egyeztek bele Comenius távozásába, mert pataki működésétől a Testvéregység érdekében sokat vártak. Az iskolareform csak az ideális hivatás volt, melynek a konkrét nagy célhoz: az elnyomott nép felszabadításához és az emigránsok hazatéréséhez kellett vezetnie. Miért hagyta el Patakot Comenius? Hármas ellentét mutatkozott környezetével. Lorántffy Zsuzsanna, Rákóczi Zsigmond, Tolnai János, Megyesi Pál és Bisterfeld presbiteriánusok voltak, míg Comenius nem volt ugyan ellensége ennek az iránynak, de barátja sem. Ő egyházkormányzati kérdésekben kompromisszumos álláspontot foglalt el, s ez sem az episzkopálisokat, sem a presbiteriánusokat nem elégítette ki. További nehézség mutatkozott az iskolai reform méretei körül. A panszófiai iskola kiépítése, tehát a már kiérlelt metodikai elveknek kipróbálása a gyakorlatban nem történt meg. És végül Drabík körül is bajok voltak. Comeniusnak hiszékenységet és politikai szándékokat vetettek szemére. Ő viszont Tolnai, Bisterfeld és mások tamáskodásáért neheztelt. A lesnóiak már 1652-ben és 1653ban is visszarendelik püspöküket, de közbelép Lorántffy Zsuzsanna 410