Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak

rá. A 60 éves Drabík 1651 januárjában gyalog megy feljegyzett jóslataival Sárospatakra, Klobusiczky barátságos hozzá, de az Erdélyben időző Rákóczi Zsigmondra nem nagy hatást tesznek a revelációk, csupán hiteles latin fordításukat kéri. Drabík jelenléte az akkor már Patakon működő Comeniusnak ártott. Ő ugyanis beszélt Tolnainak és más ismerősöknek a revelációk dolgáról, de ezeket nagy idegenkedéssel és racionalista kritikával fogadták. Ez persze rosszul esett neki. Drabík miatt a testvéreket Szlovenszkón veszély fenyegette, mert a császárellenes jövendölések valahogy illetéktelen kezekbe kerültek. Ekkor Comeniust felszólítják, hogy Drabíkot taszítsa ki a testvérek sorából, de ő ezt nem teszi meg. Ebben a meghasonlottságban egyszerre reménysugár csillant fel: Rákóczi Zsigmond 1651 júniusában feleségül veszi Pfalzi Henriettát, a téli király leányát. A frigyet Patakon Comenius áldja meg mint lelkész. Zsigmond, akitől Drabík a felszabadítást várta, házasságra lépett annak a cseh uralkodónak leányával, akit a fehérhegyi csata bujdosóvá tett, s akiért Comenius az emigrációt szenvedi. Drabík lázasan remél gyors fordulatot. De tragikus hirtelenséggel fél éven belül elhal Pfalzi Henrietta és Rákóczi Zsigmond is. Az utóbbit felesége halála után bizonyos lelki tortúrának teszi ki Comenius egy állítólagos Drabík-jóslat közlésével, mely előre látta volna Henrietta halálát mint büntetést Zsigmond tétlenségéért. Amikor ez utóbbi 1652. február 4-én követi nejét a halálba, Drabík II. Rákóczi Györgyöt szeretné megnyerni terveinek, nemkülönben az öreg fejedelemasszonyt, Lorántffy Zsuzsannát. Ettől egy török bibliafordítás kiadására kér támogatást, és sürgeti a Rákócziak szövetkezését az északi népekkel. Comenius mindent elkövet, hogy a jövendöléseket II. Rákóczi György megismerje, és hiteleseknek fogadja el. Drabík ismét Patakra jön, egy háromtagú bizottság (Klobusiczky, Veréczi Ferenc és Tolnai János) vizsgálja meg a jóslatokat, és azt a három kifogást emeli ellenük, hogy 1. valótlanságot tartalmaznak, 2. a próféta magánügyekbe avatkozik, 3. igazolásuk elmaradt. Bisterfeld is fellép mint szakértő: Kottert és Poniatowskát elismeri prófétáknak, Drabíkot azonban nem. Különben szerinte Isten egyenesen a cselekvésre kiszemelt ember útján nyilvánítja akaratát, és II. Rákóczi György próféták nélkül is tudja, mit tegyen. Hozzáteszi még Bisterfeld: „In manu mea Principem habeo. Si hodie dicam: tempus est, eras prodibit." Tehát önmagát tartotta illetékes irányítónak. Közben Drabík jövendölő lázassága fokozódik: 1653-ra 402