Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Jócsik Lajos: Kisebbségi kultúrpolitika Made in Slovensko

megfelelnek. Igaz viszont, hogy veszett bárány az, akinek közömbös, hogy bekerül-e a mennyek országába. Mindez azonban még nem a legrosszabb és legveszedelmesebb. Nagyobb baj, hogy a provincializmus ezzel az irtózattal még veszélyesebb formában domborodik ki kultúréletünkben. Ma már ott tartunk, hogy a szellemi munka elvesztette teremtő bátorságát és így szükséges funkcióját a kisebbség életében. Mintha csak az lenne a szerepe, hogy végiggondolt gondolatokat ismételjen, és már egyszer megélt emóciókat emésszen újra. A legjobb úton halad, hogy kivesszen belőle a teremtő eszmei és teremtő emocionális önállóság. A szlovenszkói kisebbségi szellemi élet legutóbb erősen a magyarországi társadalomkutatás és szociografizáló irodalom hatása alá került. A haladó napilapok a vidékiesség rossz értelmezése folytán, annak ellensúlyozására, szellempolitikai tevékenységükben csaknem kizárólag a magyarországi társadalomkutatás szemelvényes és lelkes kommentárokkal nyilvántartott könyvtartalmi ismertetésére rendezkednek be. Üsd fel bármely órában a kisebbségi haladó orgánumok bármely oldalát, s akkor ott monoton következetességgel a magyarországi szociográfia körül forog a világ. A kezdő és fiatal haladó szellemiség színvonalasságát így, és író voltát úgy véli bebizonyíthatónak, hogy arccal a metropolis felé fordul, szociográfiát kiált, a Puszták népéből, Viharsarokból és Futóhomokból idéz, szemelvényez és illusztrál. Kisebbségi szellemi életünk szempontjából letagadhatatlan a haszna ennek a szellempolitikai tevékenységnek. Horizontunk tágult ezáltal. A lelkes informálások következtében a magyarországi szellemi harcok és irodalmi háborgások egészen közel kerültek szemléletünkhöz. Azután szellempolitikai hullámvölgyben is vagyunk a nagy áradás után, amikor a mai lüktető szellemi mozgalmasság csíráit két marokkal szórtuk szét az egész magyar szellemi területre. De ebből a hullámvölgyből úgy nem lehet kikerülni, ha — miként az ifjú lelkesedés gondolja — kultúrpolitikánk csak a magyarországi mozgalmasság könyvtartalmi ismertetésében és kolportálásában merül ki. Természetesen sokkal könnyebb lobogó lelkesedéssel leróni az írói szerep adóját, izzani a máshol gyújtott tüzeknél az alkotó munka helyett. Kaczér Illés kongónégere jut az eszembe, akit elrévült metropolisbámulata Párizsba hajt szerencséje és üdvössége megalapozására. S eszembe jut Barta Lajos is, aki már egyszer beszélt arról, hogy Szlovenszkó könyvgyarmattá válik, elveszti könyvtermelő önállóságát 79