Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Komlós Aladár: A csehszlovákiai magyar irodalom új korszaka előtt

azonban szorosabb kapcsolatban áll a társadalom problémáival, mint XIX. századbeli elődeiké. Irigylésre méltó nemzedék, mert szép feladatok várnak rá. A legelső feladat: az irodalom méltóságának s ezzel kapcsolatban bizonyos autonómiájának kivívása. A szlovenszkói magyar irodalomban ugyanis nem a dilettánsok tengenek túl, hanem az irodalompolitikusok. A csehszlovákiai magyar íróból hiányzik az alkotó önérzete, aki a maga munkaterületének rangját és tisztaságát tántoríthatatlanul védi, mint szentélyt a betolakodó profánok ellen. Ne értsenek félre: nem azt ajánlom, hogy az irodalmi mű misztérium legyen, amelybe csak beavatottak tekinthetnek be, de a szellemi élet méltóságának, sőt tartalmának elárulását jelenti, ha irányítását, ami nemegyszer megtörtént, olyanoknak engedik át, akik türelmetlenséget visznek az irodalmi életbe, vagy legjobb esetben ökörsütést rendeznek csinnadrattával. A csehszlovákiai magyar irodalmi életnek kezdettől fogva gyökérbaja ez, amelyet ilyen mértékben sem Magyarországon, sem Erdélyben nem látni. A politikai pártok, sajnos, az irodalmi életben is érvényesíthetik befolyásukat, feketelistára helyezhetnek és bojkottálhatnak lírikusokat, mert ezek orra vagy társasága nem tetszik nekik. Mihelyt az íróknak sikerül majd felszabadulniok a méltatlan gyámkodás alól, bizonyára itt is megtalálják egymást, ha másképp nem, a műhely-szolidaritás jegyében. S ez az új nemzedék, mely már Csehszlovákiában, annak iskoláiban és társadalmi viszonyai közt serdült fel, a maga más szemléletéből és műveltségéből következően szinte magától értetődően fog elvégezni még két rá váró feladatot. Az egyik a magyar műveltség szláv kapcsolatainak az eddiginél szorgosabb felkutatása. A másik, a nagyobb feladat a magyar szellemi múlt szemléletének felfrissítése annak a nyugatközelibb, városibb, demokratikusabb, a hagyományoktól kevésbé megkötött világnak szempontjaival, amelybe a szlovenszkói magyar ifjúságot a történelem állította. Ha így lesz (s a jelek megengedik a reményt), akkor e nemzedék életének egy szép és nemes hivatás ad tartalmat, a magyar szellemnek pedig a végzet rendeléséből új szerve nő Csehszlovákiában. (1937) 75