Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről

SIPOS BÉLA (1888—) Festőművész, építész. Budapesten szerzett építészmérnöki oklevelet. Festészetet Halász-Hradil Elemérnél és Münchenben tanult, Kassán telepedett le. Illusztrátorként, arcképrajzolóként volt szélesebb körben ismert. Egy időben a berlini Ullstein-Verlag, majd a budapesti Est-lapok illusztrátora volt. Számos művészettörténeti, -elméleti és kritikai írása látott napvilágot. A kötetben közölt írása a Tátra I. évf. 187—192. lapján jelent meg. SZABÓ IMRE (1912—) Jogász, a Sarló mozgalom jogi csoportjának szakértője. Baloldali lapok gyakori munkatársa, főként az etikai kérdések és emberi magatartásformák érdekelték. Jelentősebb tanulmányai a Korunkban jelentek meg (Az erkölcs dicsérete, 1937; Demokratikus magatartás, 1936; Az értelmiség dilemmája, 1936; Új magyar mitológia, 1936). A felszabadulás után a szocialista állam és jogelmélet elismert tudósa lett Magyarországon. Az antológiában közölt írása a Korunk XII. évf. (1937) 523—527. lapján jelent meg. SZALATNAI REZSŐ (1904-1977) Tanár, irodalomtörténész, kritikus, publicista, műfordító, a Sarló alapító tagja. Publicisztikai tevékenységét A Mi Lapunk című ifjúsági lapban kezdte, munkatársa volt a Vetés, Új Szó, Magyar Újság és más lapoknak. A szlovák—cseh—magyar irodalmi kapcsolatok kutatásában úttörő munkát végzett, a cseh és a szlovák irodalom alapos ismerője. Szerkesztette a Masaryk Akadémia folyóiratát, a Magyar Figyelőt. Kritikusi tevékenysége felkészültségéről, irodalmi-esztétikai érzékéről tanúskodik. Jarnó Józsefről, Vozári Dezsőről, Győry Dezsőről írt összefoglaló tanulmányai máig sem veszítették el aktualitásukat. Regényeket is írt. Van menekvés (1932) című kötete publicisztikai írásainak gyűjteménye. — Szlovenszkói magyar líra. Bevezető tanulmánya a Wallentinyi Samu által szerkesztett Új magyar líra 1919—1937 című kötetnek (Kassa-Košice é. n.). — Újarcú magyarok. Korunk IV. évf. (1929) 876—881. — Jegyzetek a cseh—szlovák—magyar szellemi együttműködésről. Magyar Figyelő II. évf, 1—2. szám, 170—188. — A cseh és szlovák irodalom. Bevezető tanulmány a Szlovenszkói magyar írók antológiája 111. kötetéhez (1936). SZIKLAY FERENC (1883—1943) Tanár, kritikus, kultúra- és irodalomszervező, író. A csehszlovákiai magyar kulturális élet fáradhatatlan szervezője, a nagy múltú Kazinczy Társaság újjászervezője, főtitkára, kiadóvállalatának irányítója. Munkatársa számos magyar lapnak, különösen a zenei élettel kapcsolatos írásai felfigyeltetők, irodalomkritikusi és publicisztikai tevékenységét konzervatív szellem hatja át. Regényei, drámái mérsékelt sikert arattak. Az antológiában közölt műve a Kazinczy évkönyv 1898—1928 című kiadvány előszavának részleteit tartalmazza (Košice-Kassa 1929). 486