Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről

— Etnográfiai szocializmus. Korunk IV. évf. (1929) 447—450. Újraközölve: .Kúria, kvaterka, kultúra 1964.157—163. A fenti írások szövegét a könyvváltozatok alapján közöljük. FORBÁTH IMRE (1898—1967) Költő, tanulmányíró, publicista, a csehszlovákiai magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a csehszlovák munkásmozgalom és osztályharc jelentős egyénisége. Költői pályáján Kassák és köre indította, de hamarosan a cseh avantgardista, szocialista költészet hatása alá került. Orvosi tanulmányait Prágában végezte, szoros kapcsolatot tartott fenn a haladó cseh irodalmi és művészeti körökkel, a cseh kultúra kiváló ismerőjévé vált. Esszéi és művészetelméleti tanulmányai, kritikái haladó csehszlovákiai magyar lapokban, cseh folyóiratokban jelentek meg. A legjelentősebb magyar nyelvű írásait a Magyar Napban és a Korunkban tette közzé. Az antológiában közölt írások is innét származnak. — Magyar költő Prágában. Korunk XIII. évf. (1938) 4. sz. Újraközölve: Forbáth Imre: Eszmék és arcok, (1966), 47—61. — Tudomány és művészet. Korunk XIII. évf. (1938) 10. sz. Újraközölve: Forbáth Imre: i. m. 34—46. — Művészetbölcseleti kérdések: Korunk. XIII. évf. (1938) 11. sz. Újraközölve: Forbáth Imre: i. m. 27—33. — A költészetről és magamról. Előadás a pozsonyi magyar rádióban 1938 márciusában. Újraközölve: Forbáth Imre: i. m. 62—68. — A szatíra. Korunk XII. évf. (1937) 444—447. 1. Újraközölve: Forbáth Imre: i. m. 19—23. A közlésnél minden esetben az Eszmék és arcok című kötet szövegét vettük alapul. HÁBER ZOLTÁN (1905—1943) A szlovákiai magyar munkásirodalom jelentős alakja, a munkásszínjátszás úttörője, módszertani szakírója. Léván Szikra néven ifjúsági színjátszó csoportot szervezett. Színpadra alkalmazta és betanította a magyar irodalom több klasszikus elbeszélő költeményét (Az obsitos, János vitéz, Toldi). A munkáskultúrát és a műkedvelő színjátszást elemző írásai többnyire a Korunkban és Az Útban jelentek meg. A fasizmus áldozataként pusztult el. Az antológiában közölt írását a Korunk VII. évf. (1932) 744—746. lapjáról vettük át. HORVÁTH FERENC (1907—) A Sarló alapító tagja és országos elnöke. A parasztkérdés szakértőjévé képezte magát, ezen a téren hangadónak számított a csehszlovákiai magyar haladó értelmiség és a munkásfiatalok körében. A Sarló országos kongresszusán (1931) A kelet-európai agrárnépek helyzete az imperialista kapitalizmus korában címen tartott előadása a legszínvonalasabbak közé tartozott. Tanulmányai a hazai baloldali magyar folyóiratokban jelentek meg (Az Út, Magyar 482