Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: A cseh és szlovák irodalom

vallási meggyőződés, de mindig szervesen hozzátapad a nemzet egész testéhez. A csehek európaiságát — mily ellentmondás — a magyar honfoglalás biztosította. A magyarok beleékelődtek a szlávok közé, a csehek így jutottak egy nyelvi félszigetre tömörülve Európa legnyugatibb szláv képviselőjeként mai nyelvterületükre. Ez pedig fölöttébb fontos a műveltségi fejlődés szempontjából: a csehek elszakadtak a szláv népeket a lengyelt kivéve oly mérhetetlenül meghatározó bizánci szellemi hatástól. Pedig a buzgó szaloniki hittérítők révén kétségtelenül odakerültek volna ők is. Ez az elszigeteltség a rokonokat formáló keletiségtől, s ez a sima és gyors csatlakozás a nyugati szellemi és létformához a cseh história egész ütemének, apályainak és dagályainak magyarázó kulcsa. Attól az időtől kezdve a keleti, főleg orosz összeköttetések keresése a cseheknél éppoly sikertelen és együgyű munka, mint a magyarok gyökértelen középosztálybéli vágyálma a ködös turániság felé. Még Kollár hexameterekben harangozó pánszlávizmusa is csak humanisztikus eszméivel hat, de a szellempolitikai tájékozódást, a százados cseh létbeállítottságot a latin nyugat érdekei és ízlései felé meg nem ingatja forró agitációja. S az irodalom igazi alkotóit Kollár egy pillanatra sem foglalkoztatja. A lengyel irodalom már határozottan sokkal erősebben hatott a csehre, s ez a hatás, ha földrajzilag keletről jó is, teljesen nyugati ízű, s egyesíti is a nyugati áramok melegét a cseh szellemi domíniumon. És ez az irodalom biztos európaisága mellett is teljességgel elüt attól a latin-görög klasszicizmustól, mely nálunk, magyaroknál oly sajátos ötvözéssel forgatta irodalmunkat a hűbériség századaiban. Mivel tudjuk ezt a cseheknél megmagyarázni? Nem voltak oly soká a nemzetközi latin hazája, mint a történeti Magyarország, s nem volt olyan országtartó nemességük, mely a latinnal együtt oly különösen ragaszkodott volna a nemzeti életet elgáncsoló osztályérdekeihez, mint Magyarországon. Történeti szerencse vagy a nyugati áramok gazdasági és politikai hatásának közvetlenebb megérkezése tette ezt. Vagy a nép, a nemzet egészének nagyobb összetartása, mai értelemben vett nacionalizmusa hozta létre? Az ok nyilván nem kereshető egyes számban. Azonban számunkra ez most nem is fontos. A huszitizmus népi forradalma hűbériségi eszméket és kiváltságokat döntött porba, s belefújta az igazságtalan konstanzi ítélkezéssel megsértett haza levegőjébe azt a radikalizmust, melyből ma is 447