Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről
íróval. Tudjuk, hogy a szellemi kapcsolatok kimélyítése mennyire épp az ilyen ismerkedésen múlik, s az író szerepe e téren milyen fontos. -Ez az ismerkedés már meg is történt, 2 7 sőt a szlovák egyetemi hallgatók és írók 1933-i tavaszi budapesti kirándulása is értékes volt a találkozás szempontjából. Ekkor vetődött fel már konkrét formában is Németh László kritikai folyóirata, a Tanú köré csoportosult fiátal írók közt az a gondolat, hogy visszaemlékezve a Mátyás király korabeli Sodalitas Danubiana Litter áriára, csináljanak egy mai Dunai Tudós Társaságot, s adjanak lapot a kezébe, a Közép-Európát, mellyel így a Duna-medence népeinek közös szellemi nevezőjét teremtenék meg. Németh László saját gondolatának 2 8 a kivitelét átruházta egy fiatal kritikusra, Berzy Józsefre, aki 1933 nyarán terveivel mint egy új Conrad Celtes járta be „a szomszédokat" egész Varsóig, s 1934 januárjában meg is jelentette a Közép-Európa első számát. 29 Berzy József Németh László és a háború utáni Szabó Dezső mintájára egyedül írja az egész lapot valami túlméretezett humanista 2 7 A szlovák költök közül Emil Boleslav Lukáč személyi ismeretségei a mai új magyar írói nemzedékkel a legnagyobbak. Lukáčon kívül Josef Hora és Čapek cseh költök voltak 1933-ban Budapesten, s megismerkedtek a Nyugat körül csoportosult új írógárdával. A Pen Club tavalyi budapesti kongresszusán több szlovák író is részt vett. A magyarok közül pedig Szabó Lőrinc viszonozta eddig a látogatást, Pozsony megkerülésével, Prágában. 2 8Németh László a Tanú 1933. VI. számában, a 351. oldalon írja: „Én azért akartam a Közép-Európát megindítani, hogy e föld hagyományait és érdekeit a világ nagy átalakulásában védeni próbáljuk." 2 9Közép-Európa. Irodalmi és kritikai folyóirat. Szerkeszti: Berzy József, Budapest, 1934. január, 1. szám. A 7. oldalon ezt írja: „Kiszemelve a mi magyar írócsoportunkat, körülbelül így fogalmazhatjuk meg a szerepet: fölkutatjuk Közép-Európában a népek kultúrájának legfrissebb produktumait, hogy tisztázzuk magunk előtt, milyen erők gyorsították meg ott is meg általában világszerte a változás ösztönének tempóját; milyen az a szellem, mely a Duna-medencei népek konglomerátumában a megkülönböztető kultúrszíneket megteremtette és fejlesztette. Egyáltalán a kultúrák nemzet fölötti folytonos áramlásában és kölcsönös megtermékenyülésében melyek azok a kultúrkomponensek, amelyek a magyar lélekből nőttek elő és lettek idegen világok hazai tartalmú motívumai." — Munkatervében (45. old.) azt írja, hogy Közép-Európa irodalmát akarja kivonatosan megismertetni „különös tekintettel a háború utáni változásokra, fordításokban, cikkekben és párhuzamos elmefuttatásokban" a hazai közönséggel. 431